Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Biró Imre: A Korányi és Grósz klinikák megszüntetése egy negyedszázaddal ezelőtt

törvény, amely a túldimenzionált négy magyar egyetem leépítését írja elő." (Napjainkban, amikor már túljutottunk a veszprémi és miskolci egyetemek indulási problémáin, amikor nap mint nap új klinikák, új kórházak, új kutatóintézetek megnyitásáról olvashatunk, szinte anakronisztikusán hat egy „törvény", amely egyetemek leépítéséről rendelkezett.) A Népszava 1936. július 2-i számában „Megszűnt a Korányi és a Grósz klinika" c. cikkében többek között a következőket írja: „A két klinika megszűnése nemcsak két kiváló professzor nyugalomba vonulása miatt súlyos vesztesége a magyar közegészségügynek és tudományos életnek, hanem azért is, mert utcára kerül a kitűnően képzett orvosi kar is, amelyet eddig a két professzor nevelt. A belgyógyászati klinikán 50, a szemészeti klinikán 12 orvos dolgozott eddig a vezető tanár mellett, de az államnak „nincs többé szüksége" rájuk. Csak a betegeknek volna rájuk szükségük, éppen úgy, mint ahogy nekik a betegekre, de egy magasabb kormányzati bölcsesség folytán most már alig találnak egymásra". Ezek csak kiszakított szemelvények a heteken át sorozatosan megjelent sajtóközleményekből, amelyek a közvéleménynek a két klinika közegészségügy- és kultúraellenes megszüntetése feletti felháborodását tükrözik vissza. Felelősségének és eszményeinek tudatában felemelte tiltakozó szavát a Magyar Szemorvostársaság is, amely 1936. márc. 17-én Hóman Bálint akkori kultuszminiszterhez intézett beadványában ecsetelte a magyar szemészet európai jelentőségét, vezető képviselőinek nemzetközi presztízsét, a megszüntetésre ítélt klinika nagy szerepét a betegellátás és orvosnevelés terén, s azt a veszteséget, amit a klinika kiesése a magyar közegészségügy és orvosképzés számára jelenteni fog [3]. Az osztatlan felháborodással szemben hűvös és éles kontrasztot jelentett az egyetem és különösképpen az orvosi fakultás magatartása. (Gondoljunk a rektorválasztásokra!). Az orvoskari tanártestület 1936. január 14-i ülésén értesült hivatalosan arról, hogy a kultuszminiszter „V.K.M. 16280—1936. IV. sz. leiratával megszüntette az I. sz. Kórbonctani, a III. sz. Belgyógyászati ó*