Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Kováts Ferenc: A gümőkor elleni küzdelem Magyarországon
a Dévai utcai központi gondozóval indult, és még kiegészült tízre, összesen 30 orvossal. Megnyílt az erdei iskola, és a főváros felépítette még a János Kórház tüdőbeteg osztályait is. •XMindez azonban csak keret, amelyet nehéz volt betölteni tartalommal. Az eredményeket 1907-ben vizsgálják, de megállapítják, hogy sajnos, változás nincs. A 70 napos ápolási idő, a késői esetek és az akkori orvoslási lehetőségek vajmi keveset használtak: látszólag javulás után a betegek visszaestek. A halálozás azonban a maga természetes útján — az ellenállás kifejlődésével — mégis csökkent valamit. Fáy kormánybiztos monddotta 1928-ban, hogy amikor a gümőkór elleni küzdelem vezetését vállalta, kitűzte a halálozás lecsökkentését a felére. Miután ezt elérte, visszavonult. Ugyanabban az évben jelent meg Scholtz államtitkár könyve, amelyben meg azt írja, hogy a tüdővész Magyarországon régtől fogva igen el van terjedve, s a legutóbbi években bekövetkezett igen számottevő javulás ellenére az ország tuberkulózis halálozása tekintetében az európai államok között még mindig első helyen áll. Változás 1934-ben történt, amikor az első helyet Lengyelország foglalta el, és Magyarország a másodikra került. * Közben a tudomány is haladt. A fektetés és higiénés kezelésen kívül igen eredményes sebészi eljárásokkal gazdagodott a gümőkór gyógyítási lehetősége, s így az ellene való védekezés is. Az első sebészi úton készült légmell Schart és Lobmeyer nevéhez fűződik, 1912-ben. Féltek a légembóliától, s azért sebészi úton nyitották meg a mellhártyát az első töltésre. Okolicsányi Kathy' azonban rövidesen a mai technikát és tűt alkalmazza, s először csinál kétoldali légmellet is. A tüdősebészet megalapítója Winternitz. Első plasztikáját 1919-ben készítette, és 1924-ben számol be eredményeiről, amelyek egyedülállóak voltak: 30 plasztika egyetlen halálozással nem járt, ugyanakkor Sauerbruch 14%-os halálozással operált. * 4 Orvostörténeti közlemények 49