Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Ratkóczy Nándor: A hazai röntgeniskolák kialakulásának történetéről

didaktikai érzékkel megírt könyvét a művelődni vágyóknak szánta. De a röntgenszakorvos még ma is tanulhat ebből a könyvből, melyhez hasonló jellegű azóta sem jelent meg, s amely jelentősen hozzájárult a Kelen iskola népszerűségének és szín­vonalának emeléséhez. Czunft Vilmos (1897—1945) volt a Kelen iskolának legközvet­lenebb és legjelentősebb folytatója. Hasonló matematikai­fizikai beállítottságával sokáig ő is a dosimetria problémáival foglalkozott, s mint magántanár is azt tanította. Az Eötvös Loránd Röntgen- és Rádium Intézet megalapítása óta a legszéle­sebb értelemben vett sugaras therápia lelkes és kiváló művelője lett. s mint ilyen, a tanítványok nagy seregét gyűjthette maga köré. A ma már magas pozíciókat is betöltő volt munkatársai büszkén vallják magukat a Kelen—Czunft iskola tanítványainak. Ebben a therapiás intézetben már nagy szerep jutott a rádium­nak is, melynek azonban akkor már régebben is ismert és hiva­tott művelője 4 működött az Uzsoki utcai OTI kórház rendelőjé­ben, Kisfaluiig Pál személyében. Kisfaludy Pál (1890—1956) eredetileg sebész volt. A húszas évek elején kezdett rádiumgyógyítással foglakozni, és 1929-ben az — akkor tekintélyesnek számító — gróf Semsey-féle 300 mg rádiummal az első magyar onkológiai intézmény megalapítója lett. Kiváló manualitása. kezét, egészségét nem kímélő tűzdelései, saját maga alkotta ,,moulage"-ai maga köré vonzották a tanulni vágyókat. Szinte automatikusan alakult ki körülötte az első magyar rádiumos iskola, ürömmel és lelkesen tanított. Tanít­ványai atyjuknak tekintették, és ma is szeretetted és tiszteletlel őrzik rádiumsérülésben elpusztult mesterük emlékét. Elise her Gyula (1875—1929) vezetése alá került Alexander kettéosztott hagyatékának másik részlege. A II. sz. Röntgen­intézet a Korányi klinika röntgenlaboratoriumából alakult ki. Maga ez a körülmény, hogy egy belklinika épületében, annak beteganyagával működött, rányomta a Röntgenintézetre is annak klinikai jellegét. Maga Eliseher Gyula is eredetileg bel­gyógyász volt, és csak németországi tanulmányútja során —1900­ban — került, éppen Königen városában. Würzburgban közelebbi kapcsolatba a röntgensugarakkal. Hamburgból — a világhírű

Next

/
Oldalképek
Tartalom