Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Adattár - Orvostörténeti érdekességü részletek Székely Bertalan naplójából (Büky Béla)

pesti egye Lemre nevezték ki. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta (A" Révai lexikon alapján. Vö. még Gortvay: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története). 7. Nem identifikálható pontosan kire hivatkozik. 8. Antal Géza (184(1 — 1890). Nagyenyeden született, középiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen végezte, majd Bécsbe ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva Budapestre jött, és itt tanult tovább. 1870-ben lett orvostudor. 1871-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte ; ny. rendk. tanár. A Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja. Számos műve és tanulmánya jelent meg. Szerkesztője és kiadótulajdonosa volt az Orvosi Hetilapnak 1889-től haláláig. (Szinnyei: Magyar írók élete alapján). 9. Plósz Béla állatorvos-tanár (1863—1936). Állatorvosi oklevelét 1885-ben nyerte el, ekkor az Állatorvosi Főiskola belklinikáján tanársegéd. 1887-ben a sebészklinikán segédtanár. 1894. nyilv. rk, tanár lett. 1897-ben a sebészet rendes tanárává nevezték ki. Az Állatorvosi Lapokban és német folyóiratokban számos eredeti közleménye jelent meg. (Révai lexikon 15 k. alapján.) 10. Kari, azonos esetleg Kari János orvos-sebészdoklorral. Ez 1842-ben született Pozsonyban, majd Bécsben tanult. Nem folytatott orvosi gyakorlatot, hanem az ichtioJógia iránt érdeklődött, és a Nemzeti Múzeum állattárában kapott állást mint múzeumi segédör. Egyetemi magántanári címet is nyert. Meghalt 1882-ben. (Szinnyei: Magyar írók élete alapján.) 11. Nem találtam adatot. 12. Nem találtam adatot. 13. Wagner dános (1811 — 1889), orvosdoktor, egyetemi tanár. Bécsben tanult, majd Pesten telepedett le. Részt vett az orvosegyesület alapításában 1837-ben. Rendes tanár 18<ilben. Több kitüntetést kapott, és munkássága révén országos tiszteletben álló orvos lett (Vö- Gortvay). Abban az időben, amikor Székelyt kezelte, már maga is sokat betegeskedett. (Szinnyei: Magyar írók élete alapján.) 14. Bock, azonos esetleg azzal a Bock Jánossal, kinek 1847-ben a következő címmel jelent meg tanulmánya: Orvosi értekezés a ferde lábról. (Petiik könyvészete alapján.) 15. Korond. nagyk. Erdélyben. Fürdőjéről nevezetes, ahol ivásra és fürdésre alkalmas savanyú vízforrás (2 féle) és egy sósforrás fakad. A Csiga begyen 1908-ban feliárt Rigler-forrás Székely szóbanforgó betegsége idején még nem volt ismeretes. (A Révai lexikon alapján.) 16. Kodolányira nem találtam adatot. 17. Patella = térdkalács.