Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Borsa Gedeon: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái

Jahr dess Herren 1530." A kis munka előszava pedig így kezdődik: „Sebastianus Pauschnerius. der Sieben freyen Künste undt Artzney Doctor, wünschet den Nahmhafften Wohlweisen Herren Johanni Schirmer, Richter undt Rahtieuten, und der Stadt Crohn, gnadt undt l'rieclt, In Christo Jesu unsern Herren." A nyomtatvány formátumát illetően a vélemények eltérőek : egyesek (Felmer—Soterius stb). szerint negyedrét, mások (Boa, Gusbeth stb.) szerint nyolcadrét. A nyomda feltehető primitívsége, valamint az évszám és más részletek vonatkozásában hitelesebbnek bizonyult forrás (Felmer—Solerius) miatt inkább a negyedrét látszik valószínűbbnek. A terjedelmet illetően forrásainkban még ennyi útbaigazítást sem kdünk. Az említett szövegközlés azonban módot nyújt erre vonatkozólag bizonyos következtetések levonására. A kis munka szövege mintegy 50 000 betűre terjed. Ennek elhelyezésére — figyelembe véve a korabeli nyomdatechnikát — kb. két és fél ív volt szükséges. Ha a címlap és a kolofon, valamint a fejezetek kezdésének levegősebb szedésére gondolunk, úgy három ívre becsülhetjük e kis kiadvány papírterjedelmét, ami negyedrét esetében 12 levélnek felel meg. Amint erről már fentebb szó volt. hosszú időn keresztül a források 1550-ben jelölték meg e munka megjelenésének évét. Sőt egyes források 1550 utánra tették: pl. Schwartz Ignác [70]. majd nyomában Orient Gyula [711 1552-t közölt. Az adatok és ezen belül az évszámok eltorzulására szolgáljon elriasztó például (îustcw Seivert, aki Pauschner művével kapcsolatban azt tételezte fel. hogy Solerius azt, mint 1510-ben (!) megjelent munkát közölte. Hozzáfűzte ehhez Gustav Seivert, hogy a mű sokkal később és Grazban (?!?) jelent meg [72]. Közel jár ehhez Linzbauer közlése [73], aki a Bécsben 1550-ben szerző megjelölése nélkül, de feltehetően Wolfgang Laziustól származó pestis ellen írt munkát [74] tulajdonította Pauschnernék, .Miután az 1530-as évszám éppen úgy elírás lehet, mint fordítva, további érvekre van szükség, hogy a kérdést megnyugtató módon el lehessen dönteni. A kis munka ötödik fejezetéből — amint erről már szó volt — kitűnik, hogy Pauschner hivő katolikusnak tartotta magát. 1513) után. amikor is az erdélyi