Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Tóth Tibor: Az embertani szisztematika alapvető kérdései

Az itt elmondott példákkal kapcsolatban ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy az embertani jellegek epochális transzformációjának felismerése vagy figyelembevétele igen fontos egyes speciális kérdések elemzésénél, azonban az emberiség faji egysége és az embercsoportok biológiai-társadalmi egyenértékűsége szempontjából nincsen semmilyen jelentősége! Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy (gyes embertani jellegek epochális transzformációja az emberiség társadalomtörténetében lezajlódé biológiai (morfológiai) mikroevolúciós folyamat. Mindezek alapján teljesen elfogadhatónak tartjuk azt a meghatározást, amely szerint : az emberfajták (rasszok) az emberiségnek társadalomtörténetileg kialakult, közös eredettel és azonos, öröklődő morfológiai, valamint pigmentációs jellegekkel és areallal rendelkező, potenciálisan szaporodásképes biológiai (embertani) csoportjai. N É II Á N Y M E G J E G Y Z É S /. A. fajtafogalom zoológiai és antropológiai értelmezésében mutatkozó különbségek elemzése elősegíti a helyes rendszertani álláspont kialakítását. Ismeretes, hogy az utóbbi évtizedekben széles körűen elterjedtté vált az a vélemény, mely szerint általános biológiai vonatkozásban a legfontosabb vagy alapvető szisztematikái egység a species, amennyiben ez a legjobban meghatározható és elhatárolható kategória, amely az intra-, és supraspecifikus kategóriáknak egvaránt kiinduló taxonómiai pontja (Cain, 195-1; Mayr, 1942; Mayr — Linsley—Usinger, 1953; Simpson, 1944; Timofcjev—Kessovszkij, 1958). Véleményük szerint az emberiségre vonatkoztatható rendszertani kritériumok (jellegállandóság, jellegkomplexum, areal) és az azokkal összefüggő alakító (módosító, nivelláló) természetibiológiai-társadalmi tényezők (metiszáció, földrajzi és etnikai izoláció) hatásfokának, vagyis fontossági rendjének figyelembevétele mellett az embertani szisztematikában, az egész emberiséget kifejező egyetlen species mellett igen fontosnak tekinthető a fajta (rassz) kategóriája. Ennek többek között elsőrendű módszertani-szemléleti jelentősége van pl. a magyarországi történeti-embertani periódusok, különösen pedig a népvándorlás kori leletcsoportok jellegegyütteseinek taxonómiai igényű elemzésénél. Ugyanis a népvándorlás kor folyamán lezajlott metiszáció embertani értékelésében, véleményünk szerint nem a különféle típusok meghatározása a fő feladat (amely ugyanakkor