Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

E. D. Gribanov: Orvosok és orvosi intézetek ex librisei Oroszországban és a Szovjetunióban

8. ábra közül kettő érdemel figyelmet. Az egyik Sz. V. Csehonyin munkája 1922-ből: kőurnát ábrázol, négy, kígyó alakú füllel. A leningrádi Városi Múzeum eredetije után másolva. A másikat V. G. Grigorfev (Doddi) készítette 1924ben : nyitott könyvön álló orvos alakját ábrázolja középkori öltözetben, aki jobb kezében szívet tart, a bal kéz mutató ujjával pedig rámutat a szívre. A könyv lapján felírás: „Seiet qui bene diagnoscit scientia bene me dibitur". („Tud az, aki jól ismeri fel a betegségeket, és jó a tudás lekötelezettjének lenni.") B. V. Elkin fogorvos foglalkozását fejezte ki ex librise B. M. Kusztodiev művész, 1919ben: nyolcszögletes keretben egy könyvön álló poharat látunk, amelyben két rózsa és egy fogkefe áll. Mellette egy protézis, háttérben pedig masszív rámájú kép van. Az orvosi ex librisek utolsó csoportja — amelyben nem tükröződik az orvosi tudománnyal való kapcsolat — a legeiterjed et tebb. Tanulmányozzuk át a témájuk vagy tulajdonosaiknak az orvosi világban elfoglalt pozíciója szerint legérdekesebb ex libriseket. Négyszögletes, vonalazott keretben V. M. Behtyerev akadémikus arcképe látható. Felírás: „V. M. Behtyerev könyveiből" A kiváló neurológus-elmegyógyásznak Vlagyimir Mihájlovics Belityerevnek (1857—1927), az ex librist G. L. Gidoni művész készítette a 20-as évek elején. Nyomtatott felírású egyszerű címkékkel a következő személyek rendelkeztek : A. I. Poszpelov, ismert dermatológus-neurológus tanár, két Zagorszkij, az Orvossebészeti Akadémia tanárai, Pjotr Andreevics akadémikus (1764—-1846) és fia, Alexander Petrovics (1805—