Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

E. D. Gribanov: Orvosok és orvosi intézetek ex librisei Oroszországban és a Szovjetunióban

sokba került. Később a papírból készített ex librisek teljesen kiszorították az előbbieket. A Péter előtti időkben az írás-olvasás tanításának fő célja a tanulóknak az egyházi tisztségre való előkészítése volt, ezért a könyvgyűjtéssel leginkább a kolostorok vagy a művelt papok foglalkoztak. A péteri időkben már a világi személyeknek is vannak könyvtáraik, és azokkal egyidőben megjelennek az első orosz ex librisek. Eddig az ideig Európában már nagyban elterjedtek az ex librisek. Németországban a XVI. században az ex libriseket készítő ismert mesterek között találjuk Albrecht Dürert (kb. 20 ex libris), Lucas Cranachot és LIans Ilolbeint. I. Péter alatt a Nyugattal felvett érintkezés és a külföldiek nagyszámú meghívása Oroszországba, az állami tisztségek betöltésének céljából, befolyással voltak az ország kulturális életére. Az akkori idők három legműveltebb államférfiáiiak szép könyvtárai létesültek, és ugyanakkor a könyvekre rákerül az első három orosz ex libris: Dimitrij Mihájlovics Golitzin hercegé, Jakab Vilimovics Brjusz tábornagyé és Róbert Erskiné I. Péter cár udvari orvosáé. D. M. Golitzin (1665—1737) 7. Péter segítőtársa, a felső titkos tanács tagja — aki keresztül vitte a nagyipari kereskedelmi burzsoázia követeléseit — sokszor a nemesség érdekeinek kárára is —, arra törekedett, hogy korlátozza Anna Johanovna várnő hatalmát, majd halálra ítélték. Az ítéletet életfogytiglani slüsszelburgi várfogságra változtatták át; ott is halt meg. D. M. Golitzin könyvtára 6000 orosz, valamint idegennyelvű kötetből állt, és Moszkva környéki birtokán Archangelszkojéban volt elhelyezve. Ennek a könyvtárnak az ex librisén csupán egy latin nyelvű felírás volt: „Archangelskoje könyvtárából". A második ex libris tulajdonosa szintén I. Péter kortársa, az ország egyik legműveltebb embere J. V. Brjusz (1670—1735) volt, akit a nép fekete mágusnak és jósnak nevezett. Brjusz édesapja Skóciából származott. Ó már Moszkvában született, 15 Orvostörténeti közlemények 225