Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában

Rövid ideig a Lipótmezői Elmegyógyintézet igazgatója. 1889-ben a kolozsvári egyetem hívja meg nyilvános rendes tanárnak az újonnan megalakult ideg- és elmekórtani, valamint a törvényszéki lélektani tanszékre. Több mint 30 évig vezette e tanszéket bölcs körültekintéssel. Saját tervei alapján építtette fel a kolozsvári ideg- és elmegyógyászati klinikát, mely a maga idején Európa egyik legmodernebb intézményének számított. fe Az I. világháború után már súlyosan beteg. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává való választásának híre már halálos ágyán éri. 1922. január 19-én halt meg. Lechner Károly széles látókörű, materialista gondolkodású tudós volt. Élete során bátor, materialista élettani és lélektani nézetei miatt nem egy esetben súlyos megpróbáltatásoknak volt kitéve. Két alapvető műve, a „Kétes elmeállapotok" és „Az agyvelő és idegrendszer élettana" sosem jelenhetett meg, jóllehet az első mű részben már a második nyomdai korrekturán is átesett. Joggal tételezhetjük fel, hogy munkájának közlésétől „eltanácsolták". Lechner felfogása ugyanis nyíltan szembenállt az uralkodó osztály filozófiai és lélektani nézeteivel, elszánt materializmus ellenességével. Ő maga tudatában volt annak, hogy elmélete új és haladó álláspontot képvisel. A „Kétes elmeállapotok" kéziratában 1904. július 7-i keltezéssel dr. Belky Jánoshoz intézett ajánlást találunk, melyben saját munkáját „merész kísérletnek" nevezi. „A pszicho-fiziológiai alap, melyen tanaim nyugszanak, megkülönbözteti azt minden eddig megjelent hasonló műtől" —• írja. Hogy a hivatalos körök állásfoglalásáról mit tartott, az is kiderül egyik keserű megállapításából. „Rendkívül kevés érdeklődésre találtak a lélek jelenségeire vonatkozó kutatások, ha csak misztikus köntösbe nem burkolóztak, avagy a spekuláló bölcselkedés tárgyává nem lettek." (A tudatosságról s annak zavarairól, 1919. 1. oldal.) Élettani nézeteinek alapja materialista monizmusa, ebben azonban mechanista elemek találhatók. Tudományos hozzájárulását a nervista eszmék fejlesztéséhez, maga így fogalmazza meg: „Sajátos, önálló pszichológiát, pszichopatológiát állítot-