Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Gálfi Béla és dr. Schenker László: A pszichiátriai munkaterápia története

építtet, amelynek az élére Chiaruggi kerül. Megállapítja, hogy az elmebetegségek okai között döntő szerepük van a környezeti tényezőknek. ,,Az ember jelleme nevelés által alakul, érzései fejlődnek és hajlamai módosulhatnak. A beteg egyént mint személyiséget kell elfogadni. Megértőnek kell vele lenni, és lassanként kell belecsepegtetni a józan gondolkozást." Alig volt valaki, aki abban az időben ennyire modern elveket hangoztatott volna. 1789-ben Philadelphiában Benjamin Rush az elmebetegek számára — mint kimagasló hatású gyógymódot — az orvosilag előírt munkát ajánlja. 1803-ban Németországban Reil az elmebetegek gyógyításában különösen a friss levegőn végzett munka jó hatását emeli ki. A mecklenburgi nagyherceg 1829-ben Schwerinben alapít elmegyógyintézetet. Az ügyrendben szerepel a foglalkoztatás és a munkamódok szabályozása. Az intézet első igazgatója, K. F Flemming idejében, 1840-ben a 120 beteg közül 110-et rendszeresen foglalkoztatnak. 1837-ben Aberdeenben megszüntetik a kényszerzubbony alkalmazását, és a betegek intenzív foglalkoztatásával igyekeznek nyugalmat biztosítani az osztályokon. 1813-ban a Nápoly melletti Aversában Linguili elhagyja a büntető eszközök alkalmazását, és haladó módszereket vezet be az elmebetegek gyógyításában. Ugyanitt Biagio Miraglia kezdeményezésére foglalkoztatják az elmebetegeket, erre többi közt a földművelést, a kézműipart, a zenét és a színjátszást ajánlja. 1824-ben Pisani a régi palermói kórházban leveszi a betegekről a láncokat. Három év alatt felépíti az új palermói kórházat, hol már az építésnél a kellemes környezet kialakítása volt az egyik fő cél. Laikus létére is megfigyeli, hogy ,,a betegek elmezavaruk ellenére is kedvezően reagálnak az őszinte közeledésre, képesek bizalmat, jóakaratot, barátságot és büszkeséget érezni". Az új intézetben a betegeket elsősorban mezőgazdasági munkával foglalkoztatják. Munkájukért pénzt is kaptak, hogy a legszükségesebbeket megvehessek maguknak. A prágai elmegyógyintézet már a múlt század húszas éveiben foglalkoztatja az elmebetegeket kertben, műhelyekben.