Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Kába Melinda: Aquincum mint ókori gyógyhely

orrüregen keresztül eltávolították. Kiemelték a has és mellüreg szerveit is. A holttestet ezután heteken keresztül konyhasós fürdőben áztatták, majd gyantával átitatott vászonba csavarták, sokszor 10—20 rétegben is. Ez megszilárdulás után kőkemény burokká változott. A táborhegyi múmia esetében felületesebb konzerválási eljárást találtak, ugyanis itt az agyvelőt bennhagyták és részben a lágyrészeket is. Schmidt kémiai vizsgálata kimutatta, hogy a testmaradványok sót tartalmaztak, a pólyázásra pedig gyantával erősen átitatott szövetet használtak. Ritka lelet az egyik múmiasírban talált teljesen ép parafa cipőbetét. Plinius írja, hogy a téli hidegben ezzel is védekeztek az idősebbek a megfázás ellen. Minden valószínűség szerint a távoli, keleti provinciából jöhettek Aquincumba az elhunytak, talán éppen azért, hogy a gyógyfürdőben köszvényüket kezeltessék. Nemcsak fizikai, hanem pszichikai gyógyítás emlékeivel is találkozunk Aquincumban. Az ókori tűzoltó székház orgonája, mint a hangszerek királynője, gyakran szórakoztatta a zenei estéken felüdülni vágyó közönséget. Az aquincumi orgona [19] a világon egyetlen római korból fennmaradt orgonahangszer. Megszólaltatható rekonstrukcióját a pécsi Angster cég készítette el a megmaradt alkatrészek és az egykorú ábrázolások alapján. Hangterjedelme chromatikus oktáv F-től F-ig, négy regiszterrel négy sorban elhelyezett 52 sípja légfújtatós szerkezettel működik. Az adományozó Gaius Iulius Viatorinus épen maradt emléktáblájának szövegéből vált ismertté, hogy Probus és Modestus konzulsága idején, i. sz. 228-ban gyarapodott ezzel az értékes felszereléssel az aquincumi tűzoltó székház. A véletlennek köszönhető, hogy a katonaváros temetőjében megtalálták Aelia Sabina ének- és orgonaművésznő sírját [20], aki minden valószínűség szerint ezen az orgonán játszott [21]. Bár az ásatási leletek által nyújtott tükörképben Aquincumban valóban gyógyhelyhez méltó egészségügyi berendezkedés található, mégis meg kell említeni néhány negatívumot. Orvostörténeti érdekességű Ammianus Marcellinus [27] leírása I. Valentinianus halálával kapcsolatosan. A császár i. sz. 374 7* 99