Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Hetényi Ede: Weszprémi István: A Kisded Gyermekek nevelésekről való Rövid Oktatás c. könyvének 200 éves jubileumára
emberek által támogatott és a köztudatba mélyen gyökerező tanítások voltak —, mely szerint a bajoknak, a betegségeknek és a hatalmas arányú csecsemőhalandóságnak valamilyen misztikus, természetfölötti oka volna, vagy szükségszerű, kikerülhetetlen végzet lenne, mely ellen nem lehet küzdeni, csak belenyugodni. ... hányan vágynak a Gyermekek közzül, kik felőL születések után tsak hamar az Anyák siralmasan így szólnak, hogy a' Gonoszak megvesztették, a roszszak felváltották?" Majd így folytatja: „Képtelenség volna itt a' Természetet minékünk vádolni és haszontalanul így okoskodnunk, hogy talán a' Kisdedek a' Nyavalyáknak és a Halálnak inkább alája vettettnek természettel, mint sem a' fel nevelkedett Ifjak és Öregek; holott ellenben világos az, hogy a Kisdedek minden Nyavalyákat könnyebben eltűrnek, mint az Öregek ..." Példaként említi itt a lázas állapotokat és a himlőt, melyen „többnyire könnyebben által esnek ők azon, mint az Öregek". A bajok forrása és a betegségek oka pedig nem más, csupán a helytelen csecsemőápolás. „Mind ezeket vallyon nem a' roszsz vélek való bánásnak, a tudatlan Nevelésnek kell-é tulajdonítani?" A válasz egyértelmű, világos, mély bölcsességre, természettudományos gondolkodásra utal. Ezzel a szemlélettel mintegy széttépi a babonák sötét, fojtogató leplét, lendületet ad a betegségek elleni harchoz. Fel kell hívnunk továbbá arra az egész modern csecsemőphysiologiai szemléletre is a figyelmet, mely Weszprémi munkájában megnyilvánul, amikor hangoztatja, hogy a csecsemők és kisdedek természetadta fejlődéstörvényeihez kell igazodnunk. Mai nézeteink szerint a csecsemő egyrészt nem kisebbített felnőtt, de nem is tökéletlen, éretlen lény, hanem önálló élettani törvényszerűségekkel rendelkező egyed, aki környezetével állandó egyensúlyban van. Ha tehát biztosítjuk számára az optimális környezeti feltételeket — ruházat, hőmérséklet, mennyiségileg és minőségileg kielégítő táplálék, általános hygiene —, úgy fejlődése zavartalan. Weszprémi így vélekedik erről a kérdésről: „Nézzük meg ... a' gyenge Tsemetéket, akkor vágynak azok legvirágzóbb állapotjokban, midőn még leg-közelebb vágynak Eredetekhez, semmi jó akaratját tőlök a' Természet meg-nem