Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája

ról pedig tudjuk, hogy az csak a fejlettebb orvostudomány positiv ismeretei alapján lehetséges. — A hippokratesi orvosok azon bőrbetegségeket, amelyek szövetszéteséssel, gennyedéssel jártak o"n,uj-nek, rothadó betegségnek mondták. Az anthrax is a seps-betegségek közé tartozott; aetiologiájában pedig, minthogy szemmellátható okot felvenni nem tudtak, a klimás viszonyok („különösen a meleg nyár") és a nedvelmélet szerepeltek. Az anthraxhoz hasonló elváltozást jelentett a már számunkra idegen emvuicric (éjjeli kiütés). Egyik helyen a duzzanattal, pirosodással és inf iltratióval járó, majd elgennyesedő és kifekélyesedett elváltozást az éjjeli kiütéshez látjuk hasonlítva. (V. 462.) Más helyek hasonló értelemben beszélnek az epinyktisről. Celsus pessima pustulának commentálja és ezen magyarázat az említett hippokratesi hely alapján el is fogadható. Az orvosi nomenclaturából kiveszett Tépjuivfroç (fenyőfa résina) és öoxhny azon megállapításainál, hogy furunculust jelenthettek, csak a magyrázókra támaszkodhatunk. A Corpus nem nyújt egyebet, minthogy ,,a dothienben genny van" (V. 92.) ; a terminthos pedig neve által árulja el, hogy sűrűbb váladékkal járó elváltozás lehetett. Hippokrates egyik scholiastája szerint a terminthos: ,,a bőr felületén keletkező pustulás kiemelkedés, amely ha kifakad nedv (ichor) folyik ki belőle és az alatta fekvő hús kifúrtnak látszik". A dothient a régi és újabb commentatorok szintén mint furunculust veszik át. A dúuoc (göb, daganat) a Corpusban csak egy-két helyen fordul elő a bőr apró nedvedző göbcsés elváltozásaira, valószínűleg tehát pustulákra szorítkozó értelemmel. — Egy helyen a thymos kicsinyítőjével, a frúuiov-nal is (kisdaganat) találkozunk, mely helyen minden bizonnyal orvosírónk a penisen levő condyloma acuminatumokról beszél. Pár szert is ajánl ellene, mondva, hogy ezek a kenőcsök ,,a vadhúsos helyeket megtisztítják, üregessé teszik, anélkül, hogy marnának". (VI. 418.) — A thymosból képezett ekthyma szó szerint kiálló daganatot jelent. Ma e név alatt az irhából kiinduló pyogen eredetű, vastag pörkkel borított fekélyes elváltozást értjük. Hippokratesi előfordulásából közelebbi megállapítás nem tehető; ellenben minthogy az ekthymát szintén a o*r|ip (septikus) betegségek közé látjuk sorolva, a bőr-