Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája

ismeretes a favusgombának Remak adta nevében az Achorion Schönleini-hen. Brumpt (Parasitologia 1922.) ugyan e névnél az à és xópiov (hártya) eredetre gondol. Valószínűbb azonban, hogy Remak a favusgomba elnevezésénél a hajas fejbőr favusos fölrakódásaira gondolva, az achor szót vette alapul. Hogy azután az achor szó miből ered, kérdéses. Pusztán orvosi szóként használták az ókorban és a fennmaradt etymologiai magyarázgatások értéktelenek. Galenos pl. hol az íxuúp-ra gondol, hol az áxújpoc-ra, azaz: ami nem foglal el helyet, mert kis terjedelmű (xujpoç = a hely). A kerion = favus — lép (méhviasz). Kerion Celsi alatt a modern tudomány a hajzat mély trichophytiasisát érti. Hippokrates korának orvostudománya úgy a név alapjelentése, mint a fentebb említett galenosi definitio alapján ugyancsak a mainak megfelelő elváltozást érthette a kerion szó alatt. A hajtüszőkre lokalizálódó pustulák ugyanis kifakadva a lép vázának lyukacsaira emlékeztetően ürítik a mézszerű, sűrű gennycseppeket. — A ma már nem használatos melikeris (lépes méz) a kerionhoz hasonló bántalom volt. Mindkét elváltozás mint súlyosabb jellegű betegségek is szóba kerülnek. — Természetesen e nevek alatt a hajas fejbőr egyéb gombás, pyodermas, ekzemás stb. bántalmaira v. pusztán csak a lép viaszanyagához hasonló felrakodásokra (crusta lactea) is gondolnunk kell. Egy helyen mint bőrbetegséget találjuk, minden leírás nélkül az ïovfroç-t. Mondani tehát róla hippokratesi iratok alapján nem lehet semmit s így Galenost hozom fel, akinek definitiója szerint ,,az arcon levő kemény csomócskákat jelentette". A ÖUKOV, amelynek alapjelentése füge, Hippokratesnél a szemhéjon és anustájon levő fügeszerű növedékként fordul elő. A sykonból származó sykosis alatt ma már a durvább szőrök gyulladásait értjük. A lichen (Xeixny = tengeri moszat) elnevezést a múlt század elején még minden rendszer nélkül a legkülönbözőbb bőrbetegségekre használták, míg kialakult azon kis göbcsés elváltozások megjelölésére, amelyekre jellemző, hogy egész lefolyásuk alatt változást nem szenvednek. A mai lichenes göbcsék már nem igen engednek emlékeztetni a leichen eredeti jelentésére, a 2 ORVOSTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 17