Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Hornyánszky Károly: A hippokratesi Corpus dermatológiája

talán és egyesek eKTpiuwcx-t javítottak a szövegbe, ami lehor-. zsolást, hámfoszlást jelent. A psora-t (iijwpa = rüh, viszketegség; a latinok [Celsus, Pli­nius] scabiese), amely mint psoriasis ma már kizárólag egy betegségtypus jelzésére szorítkozik, a hippokratikusok általános értelemben használták, ipáui = vakarok, horzsolok igéből szár­mazik és főkép a chronicus jellegű, viszketegséggel és excoriati­okkal járó bőrbántalmakat jelentette. Annyira általános volt azonban a használata, hogy még nem bőrbetegségeket is sorol­tak e név alá. A húgyhólyag és a szemhéj psorájánál pl. nyilván cystitis, illetőleg conjunctivitis betegségekről van szó. Az oly psorákat, melyeknél v. a viszketés v. a vakarási nyomok hiá­nyoztak, üTTO^ujpuJÖnc;-nek== psoraszerü betegségnek mondták. A nagy történelmi múltú Xérrpcc és az érdekes, értelmi meta­morphosison átment XOTTOÇ (a mai lupus) hasonló értelmű terminusok voltak. Mindkét műszó a Xéíreiv, hámlani igé­ből ered. Maga az ige is gyakrabban előfordul, így többek közt azon megfigyelésnél, hogy „meleg vízben való fürdés után hám­lik (XéiT6Tcu) a test". A lepra és lopós ezen etymologiájából már is tisztában lehetünk azzal, hogy itt távolról sem ezen orvosi nevek mai betegségeivel, hanem általában olyan bőr­bántalmakkal találkozunk, amelyek hámlással járnak. — A lepra ugyan mint idősült fertőző betegség, mondhatni egyidős az emberiséggel. Egyiptomban való elterjedése ősidőktől isme­retes; innen hurcolták be Görögországba, majd Itáliába (mint morbus elephas), ahonnan később elárasztotta egész Európát. Könyvünk egyes helyeiről is feltehető, ha nem is bizonyosság­gal, hogy a mai leprával találkozunk. — A lepra alatt azonban, mint már láttuk, a hippokratikusok mást értettek. Általánosság­ban alkalmazták a legkülönbözőbb kiütéssel, infiltrátióval, hám­lással, néha nedvedzéssel és erős viszketéssel járó bőrbántal­makra. E név alá tartoztak tehát az ekzemák, dermatitisek, prurigok és talán még egy egész csoportja a kórképeknek (mint pl. psoriasis, ichthyosis stb.). A leírások többnyire mint nem sú­lyos bántalmat említik. Egy helyen egyenesen azt olvassuk, hogy „nem annyira betegség, mint inkább eltorzítás". Gyere­keknél is előfordul, néha lassan terjedve, hosszú időn át fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom