Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest Székesfőváros közkórházaiban 1942-ig

lemény jelent meg hazai és külföldi szaklapokban a rák-statisztika, a rádium sugárnak a daganatokra gyakorolt hatása, ,a különféle mérgezések, az arteriosclerosis, a prostatatúltengés. valamint a lépgyulladások pathológiája köréből Wolff Károlytól, Gaál Auréliá-tól, Eiserih Pongrác-tól, Romsauer Tibor-tói. Szent István közkórház Prosector főorvosok: Pertik Ottó 1885—1895 Genersich Antal 1895—1913 Entz Béla 1913—1917 Johan Béla 1917—1926 Baló József 1926-1928 Zalka Ödön 1928— (a munka megírásakor is). A második prosectura a székesfőváros közkórházainál 1885ben létesül, amikor is megnyílik az előbb Üllői úti új kórháznak, később (1893-tól) pedig Szent István kőrháznak nevezett intézmény. Ennek első kórboncnok-/ó'oryosa Pertik Olló rendkívüli tanár lett, aki egyébként 1889/90-től a kórszövettan rendkívüli tanára, Scheuthauer halála után, 1894-től pedig a kórbonctan rendes tanára lett a budapesti egyetemen. Pertik 1894-ig vezette a kórház prosecturáját, sőt közben, 1890-től a Fővárosi Bakteriológiai Intézet vezetését is rábízták. 1894-ben, az időközben elhalt Scheuthauer helyére került a Bókus-kórház prosecturájára. Pertik helyére az István-kórházba, 1895-ben, Genersich professzor jött Kolozsvárról. Ugyanekkor, az 1894/95., tanévben az eddigi kórszövettani rendkívüli tanári tanszékből II. számú kórbonctani intézet lett. Az egyik kórbonctani intézet igazgatója Pertik, a másiké Genersich Antal lett, aki korábban Budapesten tanársegédeskedett, majd 1870-től Kolozsvárt volt a kórbonctan professzora. Mindketten 1913-ig működtek a székesfőváros közkórházainál. Ekkor Pertik meghalt, Genersich pedig nyugalomba vonult.