Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest Székesfőváros közkórházaiban 1942-ig

nek meg mindenütt és teljesen céljaiknak. A prosecturák és a hullaházak teljes szétválasztása, mint erre később részletesebben is rátérünk, a jövő feladata. A régi adatokat könyv- és irattári kutatások útján szereztem. Az újabb adatok gyűjtésében a Rókus kórházban Eiserth Pongrác, az István kórházban Zalka Ödön, a László kórházban pedig Várvédy János voltak különösen segítségemre. Sok bajom volt a múlt világháború éveire vonatkozó adatok megszerzésével. Ezen évek hivatalos feljegyzései, illetve könyvei ugyanis állítólag a háború után megsemmisültek. Szerencsére a hiányzó adatok legtöbbjére Entz Béla pécsi egyetemi kórbonctan-professzor emlékezett. Az adatok sorában mutatkozott hiányokat az ő segítségével tudtam csak pótolni. Mint már említettem, az első rendszeres boncnokfőorvosi működés a Rókus kórházban indult meg 1871-ben. A főorvosok sorát Scheuthauer professzor nyitja meg, aki külföldről hazatérve 1870/71-ben a kórszövettan rendkívüli egyetemi tanára és a Rókus kórház boncnokfőorvosa is lett. Nem sokkal ezután, 1878-ban Arányi Lajos nyugalomba vonult. Ekkor, az 1873/74-i tanévben lett Scheuthauer, mint rendes tanár, Arányi utódja az egyetemi kórbonctani intézet vezetésében. Scheuthauer mint kórházi boncnokfőorvos, kinevezésétől 1882-ig a hatósági boncolásokat is végzi. 1882-ben választották csak el a kórboncolásokat a hatósági boncolásoktól. Ettől kezdve lehet tehát szigorú értelemben vett külön kórbonctani működésről beszélni. A hatósági orvosi boncolások azért továbbra is a kórház prosecturáján Szent Rókus közkórhéiz Proseclor-jőorvosok : Scheuthauer Gusztáv Pertik Ottó Goldzieher Miksa . . Entz Béla Wolff Károly 1871—1894 1895—1913 1914—1919 1919—1924 1926— (a munka megírásakor is)