Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest Székesfőváros közkórházaiban 1942-ig

A PROSECTURÁK (1.) KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐ­DÉSE BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZKÓR­HÁZ AIRAN 1942-ig (2). írta : Dr. K Á L L Ő A N T A L (Budapest) A kórházi kórboncolások kialakulása A kórboncolások eredete Magyarországon is szétválaszt­hatatlanul összefolyik a sokkal régebben megkezdett és akkori­ban állam orvostaninak nevezett hatósági boncolásokkal. Ható­sági boncolások Magyarországon is elég régen folynak. Az első törvényszéki orvosok a borbélyokból (a régi chyrurgusokból) kerültek ki. Párkányi említi (3.), hogy a seborvosok tekintélyét nagyban emelte az 1656-i ,,praxis criminalis", amely elrendelte, hogy a törvényszéki eljárásoknál borbélyok legyenek a szak­értők. Az első kórházi boncnoki ténykedések is állam orvostaniak voltak, lehet tehát mondani, hogy a kórházi boncolások a régi állam orvostani ténykedésből alakultak ki. Kórboncolásokat csak mintegy 100 éve végeznek Magyar­országon. A megindulás az 1830-as évekre esik és Arányi (azelőtt Lostainer) Lajos fellépésével esik egybe, aki 1843/44-ben a kórbonctan rendkívüli előadó tanára lett a pesti egyetemen. Ekkor saját költségén bérelt helyiségben, a mai Semmelweis­utcában megindította az első magyar kórbonctani intézetet. Itt hat évig működött, mígnem 1851/52-ben megnyílott az első egyetemi kórbonctani intézet. Ezekből az időkből származik az első száz magyar kórboncolás is, amelyekről Arányi Lajos az

Next

/
Oldalképek
Tartalom