Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Jendrassik Loránd: Hozzászólás az ankéthoz

mechanikaiak, kémiaiak eltérők. A létezés szempontjából pedig ezek is lényegesek. A neurofibrillumok létezése ellen felhozottak tehát nem bizonyítók, de nem jogerősek a létezés mellett szóló legújabb elektronmikroszkópos adatok sem, hiszen ezek is lehetnek műtermékek. Emlékszem azonban Rényi Györgynek, Lenhossék volt adjunktusának, majd philadelphiai egyetemi professzornak 1929-i eredményeire, aki az axonokban natív készítményeken, mikromanipulatorral tudta a neurofibrillumokat kimutatni. Nem tudom, ismételték-e azóta e kísérleteket, s van-e a kérdésnek irodalma. A létezést ez a mód a műtermék gyanútól nem érintve bizonyítaná. Más kérdés a neurofibrillumok szerepe. Az a feltevés, hogy ők volnának az ingerület vezetői, már Schulze elméletében is megvan, de lehet, hogy még régibb szerzőknél is. Persze így volna a neurofibrillumok létezése igazán fontos, de ez a nézet nem Apáthytól származik. A mai felfogás az ingerületet a neurolemma a plazma, s a sejtközötti elektrolyttartalmú folyadék kölcsönhatása alapján tudja értelmezni. Teljes biztonsággal igazolható azonban az, hogy e folyamat nem a fibrillum okban és nem az axon belsejében történik, hanem létrejöttéhez a felülettel érintkező sóoldat is szükséges. Ha ugyanis egy izolált idegrostot olajba helyezünk, ott ingervezető képességét azonnal elveszti, fiziológiás sóoldatban, Ringerben azonnal visszanyeri. Pedig, ha a vezetést az axon belseje, így a neurofibrillum végezné, akkor annak az olajban is akadálytalanul létre kellene jönnie. Lehet, hogy a fibrillumoknak valami más életfunkciójuk van, például a tónussal, vagy trofizmussal kapcsolatosan. Az ingerület vezetését azonban a sejtközi folyadék nélkül nem tudják biztosítani. Lenhossék nézete, hogy a fibrillum oknak támasztó szerepe van, ugyancsak nehezen cáfolható. Ha a niikromanipulá toros kimutatás helytálló, akkor közvetlenül is demonstrálja, hogy a fibrillum ok állománya szilárdabb. De ettől függetlenül is valószínű, hogy konzisztenciája a plazmáénál keményebb. Az, hogy egy ilyen megnyúlt sejtalkatrészben mint a tengelyfonál fibrokolloidok is vannak, am úgyis várható; nem sok kell ahhoz,