Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Réti Endre: Apáthy István emberi jelentősége

vérgőzös Méhely-féle fajbiológiai elmélet volt? Vagy talán Darwin tanításához állt ebben is közelebb? Ismét Darwin írásaihoz kell fordulnunk, hogy lássuk, mi volt az emberi fajták, a bőrszín és egyéb eltérések által jelzett emberi csoportok közötti viszony megítélésében az ő álláspontja. Darwin szerint bár az ember élő fajtái sok vonatkozásban eltérnek egymástól, úgy színben, hajban, fejfonx ában, testarányokban stb., mégis, ha egész felépítésüket tekintjük, nagyon sok pontban hasonlók­nak mutatkoznak. Ugyanez a megjegyzés szerinte éppen jól vagy még jobban illik a leginkább különböző emberfajták szel­lemi hasonlatosságának számos pontjára. A „Beagle" fedél­zetén a tűzföldiekkel együtt élve állandóan meglepték őt azok az apró kis jellemvonások, amelyek azt mutatták, mennyire nem hasonlítanak az európaiakra gondolkodásukban. Másutt is hasonlóan jó benyomásokról számol be. Nos, mi volt ezzel a kérdéskoir plexussal kapcsolatban Apáthy álláspontja? Meg kell mondanunk, hogy többször és hosszasan vitatkozott Darwin azon nézetével, hogy a ma élő fajok csak kevés ősi egysejtűtől erednek, és egyrr ássál vérrokonságban vannak, helyette a polyphyletikus nézetet választotta, mint ezt ,,A fejlődés tör­vényei és a társadalom" c. előadás-gyűjteményében is láthatjuk. Pedig hát Apáthynak nem voltak olyan fajta szándékai, mint Méhelynek, Egyrészt azért, mert igyekezett természettudomá­nyos úton maradni. Ezt mutatja pl. az idézett mű 138. oldalán ez a mondata: „A véletlen bizonyára nem jobb magyarázat természettudományi dolgokban az isteni bölcsességnél, ami pedig nem természettudományos magyarázat." Másrészt azért, mert hosszú vita után — bizonyos következetlenséggel •— elismeri, hogy „ma létező külön fajok is jöhettek létre eleinte közös leszárrr azási vonal későbbi elágazásai által." Harmadsor­ban azért, mert a Méhely-féle antidarwinista és emberellenes ideológiával szemben Apáthy nagyon egyértelműen, határozot­tan és keményen állt ki minden embertípus, minden race egyen­lősége, egyenjogúsága mellett, amit sok szakemberünk, így nagy és tudom ányos téren nála is elism ertebb ellenfele, Lenhossék Mihály sem tett meg, ugyanezen évben szólva a kérdésről. Apáthy a fajegészségügy (eugenika) kérdéseit tárgyalva

Next

/
Oldalképek
Tartalom