Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész
Lan túllép Le ennek szűk látókörét és világosan látta, hogy a természet erői a legkülönbözőbb módon vesznek részt a Föld felületének megváltoztatásában. Az egyes ásványok kialakulása, a Föld rétegződése, amint láttuk, szoros összefüggésben van szerinte az eltelt idővel, ami alatt a változások végbemennek. Csak a hosszú ideig tartó változásokkal magyarázható a környezet, a Föld állandó alakulása és azok a hatások, amelyeket ez az állandó változás az élő világra gyakorol. Gyors és robbanásszerű változások kevésbé magyarázhatják a külső körülményeknek az élőlényekre gyakorolt hatását, amelynek Goethe oly nagy jelentőséget tulajdonított, mint a lassúbb ütemű geológiai folyamatok. A két egymással szemben álló irányzat vitáját Goethe a következőképpen eleveníti meg. Anaxagoras: Dein starrer Sinn will sich nicht beugen, Bedarf es weitres, dich zu überzeugen? Thaies: Die Welle beugt sich jeden Winde gern, Doch hält sie sich von schroffen Felsen fern. .Anaxagoras: Durch Feuerdunst ist dieser Fels zu blanden. Thaies: Im Feuchten ist Lebendiges erstanden. Anaxagoras: Hast du, o Thaies, je in einer Nacht Solch einen Berg aus Schlamm hervorgebracht? Thaies: Nie war Natur und ihr lebendiges Fliessen Auf Tag und Nacht und Stunden angewiesen. Sie bildet regelnd jegliche Gestalt Und selbst im Grossen ist es nicht Gewalt. Anaxagoras: Hier aber wars! Plutonisch grimmig Feuer, Aeolischer Dünste, Knallkraft, ungeheuer, Durchbrach des flachen Bodens alter Kruste Dass neu ein Berg sogleich entstehen musste. Thaies: Was wird dadurch nun weiter fortgesetzt Er ist auch da. und das ist gut zuletzt. Mit solchem Streit verliert man Zeit und W 7 eile Und führt doch nur geduldig Volk am Seile.
