Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Magvarországi gyógyvízvizsgálatok a XVIII. században

alkalmazott reagenseknek. Általában minden orvos reagensei között szerepel a só- és a kénsav, a lúg, a szalmiákszesz, a gubacspor és az indikátorként általában az ibolyáié. Markhót Ferenc egri orvos friss tejjel, valamint természetes és cukrozott borral is dolgozott (13). Wipacher Dávid több, mint 40-féle vegyszerrel reagáltatta az általa vizsgált vizet, szerepeltek azonban ezek között nagyszámban olyanok is, amelyeket ma nem nevezhetünk reagenseknek, mint pl. desztillált víz, esővíz, hólé, kútvíz, különböző szárított gyümölcsök stb. Egyetlen gyógyvíz minőségi vizsgálatához 145 kísérletet végzett el (17). 2. A módszerek alkalmazását tekintve megállapítható, hogy orvosaink módszereinek megválasztására különös hatással volt az az egyetem, amelyen doktori fokozatukat elnyerték. Megfigyelhető, hogy az olasz (különösen a római) egyetemek végzettjeinek tudása kémiából rosszabb, mint az osztrák és a német egyetemek volt hallgatóié. 3. Az egyetemek a vizsgálatok sorrendjére előírásokat nem adtak, minden valószínűség szerint, ezért minden vízvizsgáló önállóan választotta meg vizsgálatainak sorrendjét. 4. Oi'

vos hiányában egyik-másik megye a sebész, vagy a gyógyszerész jelentését terjesztette fel. Ezek a jelentések inkább csak a víz fizikai jellemzőiről szólnak, mutatva azt, hogy az alacsonyabb végzettségűeknél a kémiai tudás teljesen hiányzik. 5. Quantitativ vizsgálatok végzésére a központi előírás nem kötelezte az orvosokat, ezért túlnyomórészben csak minőségi vizsgálatokat végeztek. Ha szerepeltek itt-ott mérlegelési adatok, azok rendszerint csak a száraz maradék összsúlyára, vagy pedig a víz faj súlyára vonatkoztak. A felhívás alapján készült nagyszámú analízis tehát a módszerek fejlettsége szempontjából nem haladta meg Torkos akkor már majdnem 20 éves munkáit. d) Az erdélyi vízvizsgálók Erdély a XVIII. században nemcsak közigazgatási szempontból jelentett önálló testet a ,,két hazán" belül, hanem másban is sok eltérést találhatunk. Erdély saját értelmiséggel rendelkezett, orvosai többségükben nem külföldről ideszármázottak,