Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Vita Zsigmond: Pápai Páriz Ferenc „Pax Corporis"-ának különböző kiadásai

1741 októberében vagy azután. Kassai Zsigmond 1736. I. 5-én subscribált a kolozsvári református kollégiumban, és a következő éveket ott töltötte. Valószínűleg preceptor lehetett, amikor a Pax Corporisnak ezt a részét lemásolta és az iskolai életben fel is használta. Nem tudjuk, hogy Kassai Zsigmondnak ez a gyermekgyógyászati jegyzete magában áll-e és hogy vajon milyen célokat szolgált. Mégis kétségtelennek látszik, hogy ezáltal a Pax Corporisnak ez a része behatolt az iskolába, és az iskolai egészségügy fejlesztéséhez is hozzájárulhatott. Nem tartjuk véletlennek, hogy a Pax Corporisnak éppen ez a része terjedt tovább egy iskolai jegyzetben. A gyermekgyógyászat iránti érdeklődés felébredését, magának a Pax Corporis ezen utolsó részében pedig a nyomtatott magyar gyermekgyógyászati irodalom kezdeteit látjuk. Pápai Páriz e szerint mintegy hetvenöt évvel előzte meg Csapó Józsefet, akinek a munkáját (Kis gyermekek isputálja . . . Nagy Károly, 1771) a magyar gyermekgyógyászati irodalomban alapvetőnek tartjuk. A leggyakoribb és legjellegzetesebb gyermekbetegségekkei már ő is foglalkozott, és gyógyításukban hosszú ideig helytálló orvosi tanácsokat adott. A XVIII. század orvostudománya újabb tapasztalatokkal kibővítette ugyan Pápai Páriz munkáját, de tanításainak a lényegét elfogadta. Említettük, hogy Pápai Páriz életében az utolsó 1701-i lőcsei kiadás jelent meg, mely szintén a Tótfalusi-féle kiadást vette alapul, változatlan címlappal. Az ajánlás azonban ebből már kimaradt, csak az „Elöljáró beszéd" és az üdvözlő versek maradtak meg változatlanul. Ezután a kuruc szabadságharc korszaka következett, amikor a kollégiumot és a várost két ízben feldúlták, a tanárok tanítványaikkal együtt bujdosókká lettek (16). A pusztulás után más, sürgősebb feladatok foglalták le az enyedi professzort, és a Pax Corporis újabb kiadásáról szerzője életében többet nem esik szó. 1716-ban meghalt Pápai Páriz Ferenc és halála után több, mint harminc esztendőt kellett várni a Pax Corporis új kiadására. 1747-ben jelent meg a Pax Corporis ötödik kiadása, valószínűleg Pápai Páriz Andrásnak, a szerző fiának kezdeményezésére