Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Jendrassik Loránd: Semmelweis és Lister teljesítményei egy mai élettan-kutató megvilágításában

Vajon gondolnak-e Semmelweis tisztelői arra, hogy mit is szenvedhetett e nagy lélek a sötétkamrába zárva, ahová a legretinensebb fegyenceket szokták súlyos bontetésül küldeni, méghozzá beteg, életveszélyes állapotban. De hát hogyan érdemelte éppen az a nagy ember ezt a sorsot, aki az orvosi tudatlanság ellen fáradozott egész élete folyamán? Ó az erős kifejezéseket, dorgálásokat nyilvánvalóan azért használta gyengeértelmű külföldi kollégáival szemben, hogy őket így felrázva, késztesse jobb belátásra. De annyiszor használta az „ölés" és „gyilkos" szavakat, s festette mintegy az ördögöt a falra, hogy végülis, csupa jóakaratból, őt is így pusztították el. Győri Tibor, aki érdemes tudással és buzgalommal állította össze Semmelweis munkáit, mottóul (egyéb híján) Arany Jánosnak Széchenyi-ódájából közölt idézetet: „Értünk hevült, miattunk megszakadt szív...", kezdettel. E szavakat olvasva, szegény kimerült Semmelweist kell magunk elé képzelnünk, aki a sötétben kétségbeesetten kiáltozik segítségért, amíg tapasztalnia kell, hogy tudatlan jóakaróinak tömlöcéből nincs többé számára szabadulás. Én azt hiszem, a sebészi aszepszis és a Semmelweis-irány elég nagy téma ahhoz, hogy alapjait behatóbban is kutassuk. Nézetem szerint egy-egy ember ereje és ideje nem is elég erre. Munkacsoportnak kellene alakulni, akár többnek is, hogy e nagy, speciálisan magyar föladatot megoldáshoz segítse. Száz évnyire vagyunk a legfontosabb eseményektől, pár év múlva következik a Lisler-centenárium. Illő volna, hogy addigra igazi szerepünket és való tetteinket világosan ismerjük és ismertessük. I R O D A L O M 1. Semmelweis összegyűjtött munkái. Összegyűjtötte Győry Tibor. MOKT. Bp. 1906. 727. old. 2. Jendrassik Jenő : Egyszerű és olcsó légkémlő készülék. Orvosi Hetilap V. évf. (1861. 423.) 3. Schneider C. F. Orvostudor és tanárnak levegővizsgáló készüléke. (T. B.) Orvosi Hetilap V. 424-5 (1861).