Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Adattár - Az országos közegészségi tanács tervezete az 1879-i árvízzel elpusztított Szeged újjáépítésére (Dr. Varga Lajos)

merült és azonnali megoldást igényelt. A belügyminiszter Grósz Lipótot küldte ki, aki haladéktalanul Szegedre utazott. 1879. március 23-án már meg is tartotta azt a szűkebb körű értekezletet, amelyen a legsürgősebb közegészségügyi feladatokat határozták meg. Ezen „a Szegedi árvízveszély által a közegészségügyre származó ártalmasságok kicsmerésére és eltávolítására" összehívott megbeszélésen rajta kívül részt vett: „Szluha Ágoston városi képviselő etc. időszerint h. főkapitány; Dr. Erőskövi Antal városi főorvos; Dr. Szinger Mátyás kórházi igazgató főorvos; Beimviller József főmérnök; Dr. Endrényi István belvárosi, Dr. Aigner Károly felsővárosi kerületi orvos, Dr. Machold Miksa, Dr. Altvehr Ármin gyakorló orvosok." A jegyzőkönyvben, melyet a Magyar Országos Levéltárban találtunk meg, három pontban határozták meg a legégetőbb feladatokat. Ezek a következők voltak: a fedél nélkül maradt lakosok elhelyezése, az ivóvízellátás megoldása, a hullák eltemetése, a dögök eltakarítása, a járványok (pl. a már korábban is fennállott diftéria) leküzdése, újabbak keletkezésének megakadályozása, a lakosság zsúfoltságának a megszüntetése, az élelmiszerellátás biztosítása, sürgős egyéb környezetegészségügyi intézkedések megtétele stb. A jegyzőkönyv befejezésében rögzítették: „Végül az értekezlet azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a közegészségügyi administratio, amint ez előtt is folytonos éber működésben volt, ezen működését nemcsak hogy a víz veszélyben meg nem szakította, sőtt, a nagyobbodó bajokkal arányban álló fokozott eréllyel rendesen folytatta." 1879. április 3-án tartott ülésén már az országos közegészségi tanács is foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeket . . . „Szeged városában az árvizek levezetése után felmerülhető egészségügyi ártalmak elhárítása czéljából szükségesnek" . . . vélt. A részletesen kidolgozott javaslatokat a tanács öt főcsoportba osztotta: „1. A meglévő árvizek ártalmatlanná tétele. 2. Az ártéri helyiségek egészségi kellékeinek helyreállítása és fenntartása. Elbánás az állati és emberi hullákkal. 3. Szükséglakások. 4. A lakosok, különösen az árterületen dolgozó munkások egészségére nézve szükséges óveljárás. 5. A város újjá építése szempontjából kívánatos előleges intézkedések." A belügyminiszternek küldött jelentést a tanács a következőkkel fejezte be: . . . „azon kéréssel bátorkodunk Nagyméltóságod elé járulni, méltóztassék . . kegyesen odahatni, hogy a helyszínén minden oly behatóbb intézkedés, például utczák és terek beosztása, építési szabályzat hozatala, új építési engedélyek s. a. t. mellőztessék, melyek a későbbi tervszerű újjá alkotás elé akadályokat gördíthetnének." Ezt követően nemsokára újból összeült az országos közegészségi tanács és 1879. május 29-én tartott ülésén elfogadta a város újjáépítésére kidolgozott részletes tervezetet.

1 A tervezet, amelyet megtaláltunk a Magyar Országos