Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Takács Béla: A sárospataki „Főiskolai Betegsegélyző Egylet" története

Tóth Pápay Mihály 1805-ben lemondott iskolaorvosi és tanári ál­lásáról. Ettől kezdve egészen 1834-ig nem volt külön orvosa a pataki Kollégiumnak. Tudjuk, hogy 1825-ben egy Imgarten nevű katona­orvos több alkalommal kezelte az iskola beteg diákjait. 8 Az 1830-as évek elején újra erőteljes kezdeményezések indultak az iskolaorvosi állás szervezése és a betegellátás megoldása ügyé­ben. Elsőnek kell említenünk a később létrejött Betegsegélyző Egy­let ősét a „Betegek Cassáját", amelybe 1831-től 1834-ig a jobbmódú növendékek „Doctorpénz" címen 1, illetve 2 forintot fizettek. Ebből az összegből fedezték az orvosi és a gyógyszertári költségeket. 1832­ben például 159 Rhenes forintot gyűjtöttek össze, a következő évben azonban az összeg 66 forintra csökkent. 0 Úgy látszik ez az önkéntes adakozásra épített módszer nem felelt meg a kívánalmaknak, ezért a Kollégium felügyeleti hatósága jobb­nak látta újra visszaállítani az iskolaorvosi intézményt. 1833-ban már ki is nevezte az új iskolaorvost, a sárospataki származású Baronyai József személyében, aki az év elején doktorált a pesti egyetemen. A tiszáninneni püspökhöz írt, 1833. márc. 22-én kelt levelében beszá­mol arról, hogy doktori értekezésének címe: „Általános elvei a köz­népi orvostudománynak". Levelében arról is említést tesz, hogy az értekezés egyik fejezete arról szól: „miképpen lehetne a honi kis városokban, különösen ahol nagyobb oskolák vannak, rendes kór­házakat kevés költséggel alapítani s fen tartani?" A disszertáció megjelent, kórházról nincs ugyan benne szó, de a füzetet Baronyai a tiszáninneni református egyházkerületnek ajánlotta, már csak azért is, mert mint az előbbi levelében írja, ezzel „hálás tiszteletemnek gyönge jelét kívánván adni, egyszersmind azt is képzelem, hogy igen csekély gyümölcsét mutatom elő mintegy, azon jótéteményeknek, mellyeket a Fő Tiszteletű Superintendentia, már tsak azon időtől fogva is, miólta a S. Pataki fő iskolabeli orvosi hivatalra ki nevez­tetni szerentsém vala - velem közleni méltóztatott". 10 Azt mondhatnánk, hogy Baronyai Józsefet a pataki iskola tanít­tatta ki orvosnak, mégis - előttünk ismeretlen okból - 1834-ben Soltész Jánost választották meg iskolaorvosnak és nevezték ki a népszerű orvostan és természetrajzi tanszékre. Baronyai József ké­sőbb Bereg megye főorvosa lett. Soltész János működése alatt és nyilván az ő ösztönzésére merült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom