Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 23. (Budapest, 1962)

Dr. Halmai János: Adatok a Herbárium orvos-botanikai értékeléséhez

azonosítása sikerült (Gombocz), ezek közül mindössze négy Ranunculus faj gyógyászati felhasználásáról nem tudunk az említett irodalmi forrásokban, a többit — 99% — mint gyógynövényt tartjuk nyilván (Dragendorff), 62 szerepel gyógyszerkönyveinkben és a Formulae-Normalesben, vagyis kb. 400 év elmúltával a hivatalos orvostudomány rendeletben ismerteti és 138 szerepel ma is mint elismert hazai gyógynövény Augustin—Jávorka—

Giovanni—Rom könyvében, vagyis a mai elismert gyógynövénykincsünk 72,6%-át megtaláljuk Melius Juhász Péter 1574-ben megjelent Herbáriumában. Ez a két szám (99% és 72,6%) ékesebben beszél és meggyőzőbben hat, mint a sok oldalas írás. IRODALMI FORRÁSOK L Augustin — Jávorka — Giovanni~Rom: Magyar gyógynövények Bp. 1948, Földművelésügyi Minisztérium. 2. Barts, J.: Orvos —gyógyszerészeti műszótár. Bp., Pozsony, 1884. Heckenast G. utóda Drodtleff R. 3. Dragendorff, G.: Die Heilpflanzen der verschiedenen Völker und Zeiten. Stuttgart, 1898. 4. Gombocz E.: A magyar botanika története. Bp. 1936. Magyar Tudományos Akadémia. 5. Halmai J.: Magyarországi gyógynövényekről. Gyógyszerészek Lapja, 1936. folytatásokban. 6. Halmai J. : Kossuth-csillag Vénus-sarucska. Bp. 1948. Magyar - Gyógyszerészek Centenáris Bizottsága. 7. Halmai J. : A Formulae Normales teakeverékei. Gyógyszerészet, 1950. 7. sz. 8. Halmai J.: Pápai Páriz Ferenc gyógynövényei. Gyógyszerészet, 1961. 6. sz. 9. Jávorka S.: Magyar Flóra. Bp. 1925. Studium. 10. Jávorka — Árokszállási] — Bánhegyi — Boros — Hortobágyi — Szatala: Növényhatározó, Bp. 1952. Tankönyvkiadó Vállalat. 11. Oláh Andor^ kézirata (Békés megyei népi gyógyszerek), 1961. 12. Soó — Jávorka: A magyar növényvilág kézikönyve. Bp. 1951. Akadémiai Kiadó.