Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 23. (Budapest, 1962)

Dr. Bán Imre: Melius Juhász Péter

Debrecen a XVI. század derekán Magyarország egyik, vagy éppen a leggazdagabb városa. Tinódi Sebestyén 1553-ban a város földesuránál, Török Jánosnál vendégeskedve, „aranylábúnak" nevezi; nyilván gazdagságára akar célozni ezzel a nem mindennapi jelzővel. Érdemes idézni legújabb monográfusának néhány sorát: ,,A XVI—XVII. század folyamán Debrecen mind a népesség számát, mind a gazdasági és kulturális jelentőségét tekintve Tiszántúl legnagyobb városa. Ha a városi életnek oly külső jegyeit, mint a nyugat-európai vagy még a szerencsésebb felvidéki vagy erdélyi városokban nem is találjuk itt meg, nem vitás, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális élete alapján valóban jogosult a város megjelölése. Kalmárainak kereskedelmi kapcsolatai Danzigtól Isztambulig, Brassótól Augsburgig érnek. A városban dolgozó 14 céh a kézműipar komoly differenciálódását jelzi, a most már évente hét ízben két-két hétig tartó vásárain nemcsak a közvetlen környék árucseréje bonyolódik le, hanem főleg a Balkán félsziget és a Baltikum közötti áruforgalom is."

1 Melius idejében lakosainak száma nyolc-kilencezer között mozoghatott, sánccal és árokkal kerített belső területe pedig minden bizonnyal tágasabb volt valamennyi magyar városénál. Bár ebben az időben még az Enyingi Török-család birtokolta, önkormányzata az 1361-es Nagy Lajos-féle városi statútum és a Hunyadiaktól szerzett sok kiváltság alapján már szinte teljesnek mondható. Melius Juhász Péter egyéni életsorsát, szellemi küzdelmeinek alakulását nagy mértékben ez az ,,áros-tőzsér" respublika, ennek igényei határozták meg; bár egyáltalán nem állítható, hogy a kíméletlenül következetes fiatal püspök mindig a legjobb viszonyban lett volna a ,,nemes város" magisztrátusává 1. Melius (Melios) Juhász (Ihász) Péter a török hódoltság viharaiban elpusztult Somogy megyei Horniban született, ezért írta magát olykor Horhi Péternek, Somogyi Péternek, vagy somogyi fiú"-nak. Melios a magyar Juhász név humanista szokás szerint görögösített alakja. Társadalmi hovatartozásáról, osztályhelyzetéről nincs kétségtelenül bizonyos adatunk, maga-