Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. dr. Halmai János: Gyógyszerészetünk és gyógyszerészeink helyzete a szabadságharc idejében

A gyógyszeripar fejlődését a szabadságharc jelentősen előrevitte. Kossuth már előbb megalapíttatja Pesten, a Károly laktanyában az első magyar gyógyszergyárat, mely Pest visszafoglalása után ismét rövid ideig működött. Próbálja megfékezni Flór a gyógyszerpazarlást is, kiadja a sereg részére engeengedélyezhető gyógyszerek jegyzékét; figyelme még a gyógyszeres üvegek számbavételére és visszaszármaztatására is kiterjedt. A gyógyszerek közül egyedül a kininnel van baj, melynek ára hihetelenül magasra szökik fel; Flór igyekszik kininpótszereket kerestetni. Megszervezi az orvosok tépessél, kötszerrel való ellátását. Rendszeres adakozásra szólította fel a honleányokat. Felszólítása olyan nagy visszhangra talált, hogy a szabadságharc folyamán az ország asszonyai és leányai lelkesen készítették, gyűjtötték a tépést és a kötözőszereket. A magyar hadsereg egészségi ügyvitelének vezérfonalában a gyógyszerészi üggyel kapcsolatban olvashatjuk: „A középponton egy gyógyszertár állíttatik fel, melynek nagyobbszerű raktárának segedelmével minden hadtest részére egy mozgó gyógyszertár fog felszereltetni. Egy ilyen mozgó tábori gyógyszertár a már életbe léptetett mozgó kórházak raktárával szintén táborba szállíttatott s ezzel együtt a fővezérkari törzsorvos rendelkezése alá bízatott." A következőkben az 1848—49. évi szabadságharcban részt vett gyógyszerészekről adok beszámolót. 1. Apostol János Damjanich 3. veressapkás zászlóaljának volt hadnagya. 1826-ban született Nagybányán, a szabadságharc kitörésekor gyógyszerészi tanulmányait végezte Pesten. Nagyváradon sorozták be a híres veressapkás zászlóaljba és Damjanich seregében végigküzdötte a szabadságharcot. Részt vett a híres szolnoki csatában, Budavára bevételében, ott volt Komáromnál, Alibunárnál, a szenttamási, jarkováci, nagysarlói és több más ütközetben. Vitézsége elismeréséül a csatamezőn léptették elő hadnaggyá. Élményeit több cikkben megírta, melyek tárca alakjában a Nagybánya és vidéke lapban jelentek meg, nagyobbára ütközetek évfordulóin, március 15-én vagy október 6-án. 1849. március 5-én vívott csata emlékét „Egy nap története"