Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

elsősorban abban rejlik, hogy ez volt Oroszországban az első egészségügyi munka, amelyben lefektették a XVIII. századi Oroszország közegészségügyének alapelveit.

79 A mű bevezető részében, tartózkodókig leróva hagyományos adóját az orosz hatóságoknak és II. Katalin cárnőnek,

80 Keresztúry azon feladatot tűzi maga elé: ,,. . .röviden fejtegetni „politia medica"-ról és annak alkalmazásáról Oroszországban" (5. old.), más szavakkal kifejezve — megvilágítani hogy „. . . milyennek kell lenni a hatóságok gondoskodásának a polgárok egészségének megőrzésében, és milyenek általában a „politia medica" segédeszközei" (6. old.). Mindezekhez csatolja „. . . rövid történelmi elbeszélését az egészségügy keletkezéséről és fejlődéséről Oroszországban" (6. old.). Keresztúry az orvostudománynak két oldalát látja és elhatárolja: a gyógyítót és a megelőzőt. Az utóbbihoz sorolja a „politia medica" körébe tartozó kérdéseket, vagyis a szó mai értelmében vett szanitáriát, közegészségügyet. Hangsúlyozva ezen tudomány nagy jelentőségét, a szerző rámutat arra, hogy „. . . abból származik a közegészség és jólét növekedése minden országban" (7. old.). A továbbiakban Keresztúry nagy figyelmet szentel a népesség számszerű emelkedésének. Vélemén}^ szerint, ez azért fontos, mert „a polgárok sokaságától minden államban az általános egészség és a boldogság növekedése levezettetik; virul forró harcias lélek a szívekben, virágzik az irodalom és művészet; vígan él a földművelés és az ipar és általa a népek virágzó kereskedelme gyakoroltatik, amelyekből erejét s hatalmát felbecsülheti és megismerheti bármely ország" (7. old.). De téves lenne, figyelmeztet Keresztúry, a lakosság növekedését öncélnak tekinteni. „Szükséges — mondja —, hogy az államférfiak gondoskodása nemcsak a lakosság számának egyszerű szaporítása és növekedése körül forogjon, de különben arra kell főképpen ügyelni, hogy az államban egészséges és vidám nemzedék szülessen és nőjjön fel" (7. old.). „Mert — folytatja — milyen haszna van az országnak a beteg és gyengélkedő polgárok sokaságától?" (7. old.). Azért, a szerző úgy véli, hogy „minden jólrendezett államban minden erővel arra kell törekedni és legfőképpen arról kell gondoskodni, hogy az összes segédforrások