Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)
hogy a Kollégium további intézkedéseket tehessen". 45 Erre Keresztúry elküldte ünnepi beszédének egy példányát: „Qui disseret de cognoscenda vita, ut intima corporis humani indoles clarius eluceat" (Az élet megismeréséről azért, hogy világosabban feltáruljon az emberi test belső természete), amelyet a moszkvai egyetem ünnepi gyűlésén mondott el 1783. július 30-án. 46 A művet elfogadták doktori értekezésként. Ennek eredményeképpen, az Orvoskollégium 1784. május 9-én elrendelte: „Az említett Keresztúry Ferenc kollégiumi ülnököt a vizsgák alapján méltónak találtatott orvosdoktornak nyilvánítani mindazon jogokkal, amelyeket a hasonló doktorok az Oroszbirodalomban élveznek és erről neki 1784. június 9-én kiadott legfelsőbb rendelet értelmében pergamentre írt oklevelet adni ki a Kollégium nevében, ellátva a kollégiumi elnök úr aláírásával és hivatalos pecsétjével". 47 így lett a magyar származású Keresztúry orvos második orvosdoktor, akinek ezen tudományos fokozat odaítéltetett Oroszországban. 43 Keresztúry magánéletéről ismeretes, hogy 1764. június 16-án házasságot köt Orthleben Katalinnal, akivel kölcsönös szeretetben és megértésben 19 éven át élt egészen annak 1783 november havában bekövetkezett haláláig. Ezen házasságból született gyerekek még apjuk életében elhunytak, kivéve JohannaAmália lányát (1773—1846), a későbbi Richter W. M. feleségét. 1784-ben Keresztúry házasságot köt másodízben Schwarz Szófiával (1763—1838). A második házasságból három lánya maradt életben: Alekszandra (Sándorka), Erzsébet és Katalin. 38 Keresztúry második felesége — Schwarz Szófia túlélte férjét. 49 Keresztúry érdemeihez kell sorolni kimagasló szerepét az első orosz orvostudományi egyesület, „Az orvos- és természettudományok versengésének egyesülete" („OömecTBo cepeBHOBaHHíi MeßHiTHHCKHX H (f)H3HHeCKHX HayK") megteremtését 1804. augusztus 27-én és annak megerősödését. 53 Az egyesület első elnökének Keresztúryt a XVIII. század végi és XIX. század eleji moszkvai egyetem egyik legkiválóbb és általánosan elismert tanárát választotta. Mint az egyesület elnöke élete végéig (1811) nagy szervezői képességeket árult el. Az alapszabályok értelmében, melyeknek megalkotásában tevékeny részt