Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Adattár - Az orvos tudománytörténet nemzetközi veszteségei (Dr. Gortvay György)
ADATTÁR AZ ORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉ NET NEMZETKÖZI VESZTESÉGEI JOHN FARQUHAR FULTON (1899—1960) John F. Fulton 1931-től kezdve az élettan, majd 1951-tőf kezdve az orvostörténet rendes professzora volt a Yale egyetemen, New Haven államban. Előbb idegélettannal foglalkozott Sherrington mellett, Oxfordban, majd Harvey Cushing mellett idegsebészettel, Bostonban. Maradandó emléket állított magának a Medical History Library at Yale megszervezésével. Ez a világ legnagyobb orvostörténeti könyvtára, amelynek alapítását nagy könyvadományokkal támogatta Harvey Cushing (1869 — 1939) és Arnold Klebs (1870 — 1943) az orvosi ősnyomtatványok ismert szakértője. Amikor az élettani tanszéket felcserélte az orvostörténeti tanszékkel, 1951-ben megindította a Journal of the History of Medicine and Allied Sciences c. tudománytörténeti folyóiratot, de haláláig szerkesztője volt a Journal of Neurophysilogy-nak. Idegélettani munkái közül a Physiology of the nervous system-et (Oxford University Press, 1938) francia, német, orosz és portugál nyelvre is lefordították; továbbá megemlítjük még az Aviation medicine in its preventív aspects (London 1948) és Muscular Contraction and the reflex control of movement (Baltimore, Williams et Wilkins 1926) c. munkát. Idegélettani vizsgálatai alapján dolgozta ki Antonio de Egas Moniz (1874 — 1955), a Nobel-díjas portugál Idegsebész, a lobotómiát 1935-ben (Tentatives opératoires dans le traitement descertaines psychoses, Paris, Masson, 1936). Fulton megírta az élettan történetét: „Short history of physiology" (Clio Medica, 1931) és ^Selected readings in the history of physiology" (Springfield. Thomas, 1930) címen Harvey Cushing. A biography (Springfield, Thomas, 1946, XII + 754) c. munkája