Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Dr. Stitzl-Tass József: A magyar orvostudományi irodalom első haladó szakasza a Temesközben
„A nagytekintélyű társaságnak a város által barátságos meghívása és az ország minden tájairól egybesereglett tudós férfiak vendégszerető fogadása s ellátása, az általános öröm, melyet megjelenésük a város polgárságában keltett, egyik legszebb emléke a szellemi emelkedés és magyarosodás útján haladó Temesvárnak ! Ezt az emléket fennkölt gondolkodással és magához méltó módon örökítette meg a város, midőn Böhm bécsi művésszel érmet veretett, melynek egyik oldalán a város címere foglal helyet e körirattal: »Sz. K. Temesvár városa a m. orvosok s Természetbúvároknak 1843. aug. 8-án kebelében tartott gyülekezet emlékéül.« Az érem túlsó oldalát a tudományt ábrázoló dombormű nőalak díszíti, balkezében a földgömbbel a megfelelő jelképekkel. Alattuk e szavak: »Gazdagitva boldogit.«4 Deutsch tollából orvosi mű még megjelenik Temesvárott. Címe: „Magyarország ásványvizeinek térképe", Temesvár, 1849. Ez az 1847-ben németül kiadott munkának magyar fordítása a forradalom előtti első haladó szellemű orvosirodalmi időszak hattyúdala lett! 25 A letiport szabadságharc után bekövetkezett gyászos emlékű Szerb Vajdaság idejében megszakadt minden kultúrkapcsolat Magyarországgal. Több mint egy évtizedre megszűnik mindaz, amit a reformkorszak a nép érdekében a Temesközben felépített. A magy r ar közegészségügy haladó úttörői közé tartozó Wachtel s Deutsch (időközben Tanfira magyarosította magát) távozásával megszűnik a magyar nyelvű orvosi irodalom a Temesközben. JEGYZETEK 1. Borovszky Samu, Csanád vármegye tört. Tom. I, pag. 25, — „1520-ban Csanádon ispotály, szegények háza fennállott. Megyekecsei Péter volt az ispotály biztosa." 2. Mille ker Felix, Geschichte der Städte und des Stadtwesens im Banat, Vrsac, 1921, pag. 13. . . írja: Lippának 1531-ben már két kórháza volt. Lippa ekkor János király özvegyének Izabellának székhelye volt. 21* 323
