Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. dr. Halmai János: Gyógyszerészetünk és gyógyszerészeink helyzete a szabadságharc idejében

Szegeden született 1825-ben. 15 éves korában lépett gyógyszerészi pályára. 1846-ban jött Pestre, hogy egyetemi tanulmányait elvégezze. 1848-ban az ifjúság márciusi mozgalmában lelkesen részt vett, tüntetett, hallotta Petőfi szájából a „Talpra magyar"-t elszavalni első formájában és a Pilvax kávéház lelkes fiatalsága között ő is extázisba jött a lánglelkű költőhős szavaira. A Heckenast nyomdában lezajlott események után alakított egyetemi forradalmi bizottságnak tagja lett és mint ilyen, ő is lelkes propagandát szervezett a magyar honvédelem ügyében. Komáromban alhadnagy, majd vártüzér főhadnagyként szolgált Klapka seregében. Az isaszegi és nagysarlói diadalok híre után nem tudott nyugton maradni, vágyott ki a tűzbe, harci babérokra áhítozott. A dunántúli csapatok törzsgyógyszerésze lett. Annak ellenére, hogy csapattiszti minősége nem volt, többször vezetett kisebb önálló hadműveleteket. A komáromi kapituláció váratlanul érte és megvolt az a keserű elégtétele, hogy mint szabad ember fegyveresen távozhatott haza szülőföldjére. Szegedi gyógyszertára közismert volt, nagy népszerűségnek örvendett. 1894. május 1-én halt meg. 16. Krausz József tábori gyógyszerész (Németh István összeállításából). 17. Leifer János százados gyógyszerész (Németh István összeállításából). 18. Pillich Ferenc 15 éves korában pozsonyi diákként Bécsbe ment, itt tanúja volt a 48-as tüntetéseknek. Részt vett a pákozdi csatában, majd az erdélyi hadjáratban számos harcot vívott. Ez időben hadnagy, majd parancsőr tiszt. Összesen 33 csatában vett részt. Egyike volt a szabadságharc legtevékenyebb harcosainak. Sümegen született 1833. április 1-én. Gimnáziumi tanulmányait Pápán, Győrött és Pozsonyban végezte. Az első ütközet, amelyben részt vett, a pákozdi volt, innen zászlóalja, 800 ember Kisfaludy és Gerzsó gyógyszerész százados vezénydete alatt Pátkánál egy közel 5000 főnyi horváth sereget ugrasztott szét. A honvédtáborban hamar megszerették a szinte gyermekkatonát és mint ügyes fürkésző elmét, terepkémlelésre alkalmazták. Ezután Pestre ment, hogy ott az első „Magyar katonai iskola-"