Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Prof. dr. Halmai János: Gyógyszerészetünk és gyógyszerészeink helyzete a szabadságharc idejében

Az orvosoknak igényeit sem elégítheti az ki. Tudományát igazán szerető s hűn követő orvos egyszerű gyógyszerelése miatt már ferde szemmel nézendi az ez által megkárosított gyógyszerész. . . a beteg fölgyógyításán kívül minden beteglátogatásnál még arra is kell gondolni, a hogy a gyógyszerész zsebe valahogy üresen ne maradjon. Ha pedig hivatalos orvos tészen így, a gyógyszerész azt eleinte kéréssel s mindenképi kedvezésekkel igyekszik a jövedelmezőbb és nagyobb számmali vények írására bírni. Ennek vagy enged az orvos vagy pedig nem enged. . . Mit tesz ekkor a gyógyszerész. . . vagy más orvossal igyekszik azt kipótoltatni, vagy pedig kontárral egyezkedik, sőt kontárkodik, kuruzsol önmaga is. . . A dolgok illyetén állásában a hivatalos orvos ellenőrködési tisztének teljesítésében a legnagyobb kellemetlenkedésekkel, akadályokkal, ellenszegüléssel, s a gyógyszerész minden barátainak, saját ellenségeinek összeesküvésével találkozik, kik jól s pontosan föl tudják sorolni azon eseteket, amellyekben az illető orvos minden gyógyszertári orvosság nélkül csak házi szerekkel vagy hideg vízzel sikertelenül (?) szerelte a beteget. És ha fontolóra vesszük azt, hogy e részben zaklatások rendszerint a szegény adózó betegek (az egykori misera plebs contribuent) vényeit illetőleg történnek. . . nem hagyhatjuk érintetlenül, hogy épen ezen esetben köteles gazdálkodni a hatósági orvos. Fölhozhatnék itt még sok, részint a fölebbi okból eredő, részint pedig a gyógyszerész könnyelműségéből, gondatlanságából származó különféle apróbb vétségi és mulasztási tényeket. . . Nem csekély baj az is az orvosra nézve, hogy magát minden egyes gyógyszertár állapotához külön kell alkalmaznia. Ugyanis nem minden szertárban kap meg minden gyógyszert, ezen fölül a rendesen meglevőkre végre sincsen meg a kellő egyenlőség. . . miután nem ugyanegy gyárból kerülnek ki a forgalomban levő szerek. Mindezekből kitetszik, hogy a dolgok jelen állása mellett az orvosnak a gyógyszerekre nézve semmi egyéb biztosítéka sincsen, mint a gyógyszerésznek lelkiösmeretessége s tántoríthatatlan becsülete, melly azonban az önfentartás és a szükséges élelmi