Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

Krisztinkovich Béla: Anabaptista orvosok, gyógyszerészek a higiénia szolgálatában

balzsamok sorakoztak az új-keresztény edényekben, amelyeknek ornamentikájában a magyar dísz- és gyógynövények stilizált vál­tozatait alakították ki. E nagyasszonyok fennmaradt leveleiben lépten-nyomon talál­kozunk az anabaptistákkal, akiket ismerőseiknek rekommendál­nak! II. Rudolf császár 1602. évi rendelete a gyógyszerész gyakor­latról: Dispensatorium Augustaneum, megszabja, hogy decoctiót csak agyag és mázas cserépedényekben szabad végezni. Az „új­keresztény telepek" horizontális szervezettsége folytán az új-ke­resztény borbélyoknak adva volt a lehetőség, hogy egyazon kol­lektívumban élő korsós hittestvéreikkel készíttessék cl coctumaik számára a tégelyeket és egyéb patikaedényeket (lásd ugyanebből az évből, 1602-ből származó patikaedény ábráját, eredetileg a sza­kolczai jezsuita patikában volt és később került Kolozsvárra), s így könnyebben tehettek eleget a rendelkezéseknek. Rájuk vonatkozó eredeti történeti források közül az ún. „ana­baptista krónikák" csak hézagosan emlékeznek meg az orvosok működéséről. Az anabaptista krónikák fennmaradt kéziratai a magyar könyvtárak és levéltárak ritkaságai közé tartoznak. Leg­jelentősebbek az esztergomi prímási leváltárban, a nyitrai püs­pöki könyvtárban, a gyulafehérvári Batthyány könyvtárban és a Budapesti Egyetemi Könyvtárban elhelyezett anabaptista kó­dexek. Az új-keresztények magyarországi történetével a XVI. és XVII. században részletesen foglalkozik az Ambrosius Reesch­féle „Geschichtsbüchlein", valamint a Jacob Werner-féle „Hauss­buch", melyekből az alábbi adatokat merítettük. Ezeket és egyéb anabaptista kódexeket a Mária Terézia alatti erőszakos kítholi­zálás idejében a szakolczai jezsuiták kobozták el és innen kerül­hettek a fenti könyvtárakba. 9 Az impcriumváltozás után, különösen észak-magyarországi vo­natkozásban figyeltek fel az utódállamok kutatói, s igyekeztek anakronisztikusán más megvilág ításba helyezkedni az új-keresz­tény történelmi adatokat. Jellemző, hogy az észak-amerikai men­noniták által kiadott nagy enciklopédia (1957—1959), amely négy folió-kötetben foglalkozik az anabaptizmus történetével, magyar történelmi adatokat alig és csak helytelenül ismertet. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom