Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában

Ezek közül szeretnénk egy-kettőt kiemelni, hogy elemzésükkel megkíséreljük részletesebben megismerni szerzőjük mondanivaló­ja 1 ; kora természettuományának és filozófiájának bírálatáról és saját jövőbemutató ismeretelméleti és származástani koncepció­járól. Szépirodalom és természetfilozófia Az irodalmi nyelv megjelenése óta gyakran találkozunk ter­mészettudományi és természetfilozófiai kérdésekkel szépirodalmi formában. Ezeket leggyakrabban kétféle alakban látjuk: Az első forma a tanköltemény, versben foglalt tanító jellegű elmélkedés. A korai ioniai és dél-itáliai görög természetfilozó­fusok egy része ilyen alakban adta közre elméletét, tanítását, sa­ját álláspontját a világ felépítéséről, folyásáról, jelenségeiről, az életről, a létező dolgok megismeréséről, emberről és társadalom­ról, egyszóval a filozófia és a terményettudomány alapkérdései­ről. Ezeknek a tankölteményeknek hosszú sora azután Anaxi­mcstől, Empedoclestől kezdve, Lucretiuson át egészen Erasmus Darwinig követhető. A hosszú költemények mögött a verselés művészetében járatos tudósokat, gondolkodókat látunk, akik ja­ját felfedezéseiket, állásfoglalásukat mondják el és más természet­filozófusok véleményét bírálják. Természetszerűleg sokkal ritkábban találkozunk eredeti néze­tekkel a második csoportban, hol a természettudományi, illetve filozófiai gondolatokat szépirodalmi művekben fedezzük fel. Ez egyáltalán nem ritkaság versekben, drámákban, regényekben. Pl. Aeschilos „Promethcusa" az emberi alkotóerő, az önálló gondol­kozás és cselekvés apotheosisa. A későbbi korok szépirodalmi alkotásaiban a természettudo­mányi és filozófiai elemek a világ, a természet megismerése utáni vágyban kapnak helyet. Ennek formája azonban már nem az író egyéni alkotó megismerése, hanem az a forma, amelyet átvesz a kor tudományától. A Divina Commedia ragyogó gondolatokat tartalmaz ugyan az emberi alkotó és tetterő lehetőségeiről és a világ megismeré­

Next

/
Oldalképek
Tartalom