Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában
Ezek közül szeretnénk egy-kettőt kiemelni, hogy elemzésükkel megkíséreljük részletesebben megismerni szerzőjük mondanivalója 1 ; kora természettuományának és filozófiájának bírálatáról és saját jövőbemutató ismeretelméleti és származástani koncepciójáról. Szépirodalom és természetfilozófia Az irodalmi nyelv megjelenése óta gyakran találkozunk természettudományi és természetfilozófiai kérdésekkel szépirodalmi formában. Ezeket leggyakrabban kétféle alakban látjuk: Az első forma a tanköltemény, versben foglalt tanító jellegű elmélkedés. A korai ioniai és dél-itáliai görög természetfilozófusok egy része ilyen alakban adta közre elméletét, tanítását, saját álláspontját a világ felépítéséről, folyásáról, jelenségeiről, az életről, a létező dolgok megismeréséről, emberről és társadalomról, egyszóval a filozófia és a terményettudomány alapkérdéseiről. Ezeknek a tankölteményeknek hosszú sora azután Anaximcstől, Empedoclestől kezdve, Lucretiuson át egészen Erasmus Darwinig követhető. A hosszú költemények mögött a verselés művészetében járatos tudósokat, gondolkodókat látunk, akik jaját felfedezéseiket, állásfoglalásukat mondják el és más természetfilozófusok véleményét bírálják. Természetszerűleg sokkal ritkábban találkozunk eredeti nézetekkel a második csoportban, hol a természettudományi, illetve filozófiai gondolatokat szépirodalmi művekben fedezzük fel. Ez egyáltalán nem ritkaság versekben, drámákban, regényekben. Pl. Aeschilos „Promethcusa" az emberi alkotóerő, az önálló gondolkozás és cselekvés apotheosisa. A későbbi korok szépirodalmi alkotásaiban a természettudományi és filozófiai elemek a világ, a természet megismerése utáni vágyban kapnak helyet. Ennek formája azonban már nem az író egyéni alkotó megismerése, hanem az a forma, amelyet átvesz a kor tudományától. A Divina Commedia ragyogó gondolatokat tartalmaz ugyan az emberi alkotó és tetterő lehetőségeiről és a világ megismeré