Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

Adattár - Orvostörténeti adatok a Vay család golopi levéltárából (dr. Bendefy László)

utána előfordult halálos vérmérgezés is. Súlyos vérzés is támadhatott. Azt sem írta meg Richter előre betegének, hogy műtét után hat napig nyomókötéssel hanyatt kellett az operáknak feküdnie, mint ezt Fabini szemészeti tankönyvében (1837) találjuk, és a szem bekötése még 2-3 hónapig szükséges volt (Beer 1817). Ma már sem a szemteke teljes eltávolítása, sem a staphylomas elülső rész lemetszése fertőzés veszélyével nem jár és teljesen fájdalmatlanul hajtható végre. Egy nagyon komoly veszély azonban a szemteke megcsonkításával ma is együtt jár, több-kevesebb valószínűséggel, ti. az, hogy olyan nem gennyes fertőzés telepszik meg a szemben, amely a másik szemre átterjedve, ún. sympathiás gyulladás által az ép szemen vakságot okoz. Amíg a szemteke eltávolításának veszélyeitől félni kellett, és amíg a sympathiás gyulladás veszedelmét a mai nézethez képest lekicsinyelték, addig a szemészek szívesebben végezték a részleges műtétet és erre többféle megoldást is javasoltak: Beer, Critchett, Wecker, Knapp, Blaskovics. Mostanában ritkábban kerül elénk ilyen feladat. Teljes staphyloma esetében csak a szem teljes eltávolítását végezzük, mert ez most már az életre is veszélytelen és a másik szemet fenyegető minden veszélyt kiküszöböl. A ma végzett műtét összeköthető műanyag-golyónak az izomtölcsérbe ültetésével, s akkor a vendégszem nem süpped be és mozog is. Nagyon érdekes, hogy Richter megmaradt levelében részletesen leírja műtéti tervét és vázlatot is készít róla. Ügy látszik, hogy a tábornok levélben arra kérte, magyarázza el neki részletesen, mi a terve; ha mindent megértett, ha tisztán látja a szemorvos feladatát, akkor tudja csak rászánni magát. Erre a katonásan bölcs kérdésre írta meg Richter a tervezett műtét részleteit és mellékelt rajzot is. Vay Miklóst tudásvágya indította erre, mi pedig ennek köszönhetjük a szemészeti műtéttan történetének egy érdekes adatát. Az akkori sebészet nem kis veszélyei óvatosságra intették az orvosokat is, a betegeket is. A tábornok szemének történetén is lemérhetjük, mennyit haladtunk azóta. A Vayak golopi levéltára még sok érdekes emléket tartalmaz a család orvostörténeti vonatkozású, vagy az egészségvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről. Ezúttal csak a legfontosabb anyagról adunk tájékoztató jellegű közlést. 3. Vay Miklós generális alapító adománya a váci siketnéma intézet létesítésére Ismeretes, hogy Cházár András, Gömör vármegye főjegyzője (1745-1810), amikor 1799-ben Bécsben járt, meglátogatta a siketnémák ottani országos intézetét. A látottak annyira megragadták, hogy hazatérte után azonnal nagyszabású lelkesítő numkába kezdett egy magyarországi siketnéma intézet létesítése érdekében. Az eszméhez sikerült megnyernie I. Ferenc király engedélyét, mire megindult a szükséges összeg összegyűjtésére irányuló tevékenység. Rövidesen együtt volt 40 000 forint. Ez alapon megkezdődött az építkezés, és 1802-ben meg is nyílt Vácott az ország legelső intézete siketnémák számára.