Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig
ból életre keltette: amennyiben naponta vizsgálta a megtermékenyített tojásban a csirke fejlődését. Aldrovandi szakított a bölcselkedéssel és rendszeresen kutatta az ontogenesis kérdését. Megfigyelte a szervek képződését, a szív működését az embryóban, és még számos más fejlődést és jelenséget. Aldrovandi kortársa, a holland Volcher Koyter még tárgyilagosabb megfigyelésekkel gazdagította a fejlődéstant. Harvey nagy jelentőségű embryológiai vizsgálatai előtt a brüszszeli származású Andrien van Spieghel munkásságát kell megemlíteni. A „De formata foeti" (Patavia 1626) című munkájának előszavában szemére veti az emberi embryológiával foglalkozóknak, hogy megelégedtek majdnem kizárólag az embryonalis mellékszervck. azaz hártyák és burkok vizsgálatával és elhanyagolták a testszervek fejlődésének tanulmányozását, pedig a szervek fejlődése megkülönbözteti az embryót a felnőtt embertől. Ezzel akarta a praeformációs elméletnek tarthatatlanságát bizonyítani. Spieghel szerint a fejlődő szervek ismerete azért fontos, mert számos gyermekkori betegséget ennek alapján meg lehet magyarázni. Sok olyan betegséget ismerünk, amelynek keletkezési okát az intrauterin életben lezajlott valamilyen kóros folyamatra vezethetjük vissza. Ennek a tételnek az igazságát és helyességét ma kezdjük valójában értékelni és felismerni a mindennapi pediatriai és gyermeksebészeti gyakorlatban. Intrauterin lezajlott peritonitisek nem nagyon ritkák, ennek következtében a gyermek olyan összenövésekkel jön a világra, ami azonnali beavatkozást igényel. Ezenkívül azonban számos gyermekbetegséget ismerünk, amelynek eredetét az intrauterin lezajlott betegségben kell keresnünk. Ma kezdünk már azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy a foetopathiák egy része magzati betegség. A szervkifejlődés utáni időben kialakult embryonalis, illetőleg foetális elváltozások minden valószínűség szerint ilyen magzati betegségek következményei. Ma már ismerünk több veleszületett anyagcsere-zavart, amelyek részben intrauterin betegségek után maradtak vissza. Ez a kérdés kétségkívül még kivizsgálandó és még sok problémát vet fel. Az is bizonyos azonban, hogy ezek kizárólag emberi magzatokon vizsgálhatók ki. Spieghelről meg kell még jegyezni, hogy ő írta le elsőnek az