Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig

lemre méltó az a megjegyzése is, hogy vajon össze lehet a tyúk fejlődését az ember fejlődésével hasonlítani? Arisztotelész behatóan foglalkozott a természeti jelenségekkel, így a fejlődéssel is. Foglalkoztatja a kérdés: melyik testrész vagy •szerv képződik először, mert az elsőnek kialakuló képezi alapját a többinek. Az elsőnek kifejlődő testrészből következtetni lehet a többi szervkomplexumra és a szervezet felépítésére is. Ez a kérdés azonban már nemcsak embryológiai, hanem anatómiai és elsősorban élettani probléma is. Arisztotelész szerint az első kialakult szerv a szív lenne, mert így figyelte meg a csirke-embryóban. Arisztotelész vizsgálatokat végzett állati placcntán, a különböző állatok magzatburkainak kialakulásán. Leírt ikerszüléseket és veleszületett rendellenességeket mind embernél, mind állatnál, így a többek között artesia anit, hyper- és syndaktiliát, situs inversust, hypospadiasist. hermaphoroditismust és még másokat. A rendellenességek Arisztotelész szerint nem természetes jelenségek, mert a dolgok normális menetének nem felelnek meg. A keletkezés okát nem a férfi magjában, inkább az anyai anyagban kell keresni, vagy pedig a fejlődő csírában. Az ikerszülésnek vagy egyes szervek kettőzöttségének, megnagyobbodásának oka a csíra anyag túlbősége. Arisztotelész nem veti el az ősnemzés gondolatát sem. Amíg a görög természettudósok és filozófusok reális természettudományos alapon igyekeznek az embryonális fejlődés rejtélyét megoldani, addig később a bölcselkedés dominált és a misztikum, valamint a metafizika uralta a helyzetet. Galenus orvos létére a fejlődéstan terén elveszett a spekulációban. Szerinte a mindkét nem magja tartalmazza egyesítve a két princípiumot, mind a nőit, mind a férfiét, de nem egyenlő arányban. A férfi magja erősebb konzisztenciájú, melegebb és szárazabb, az asszonyi mag az nedvdúsabb és hidegebb, ennek még vérszerű jellege van. Az asszonyi magból képződik az allantois és ez nyomja rá jellegét a leendő szervezet fajtájára, míg az individuális jelleget az apai mag adja. A szervezet fejlődésének magyarázatánál azt írja Galenus, hogy minden hús-jellegű szervezet a vérből, míg a hártyás és bőrszerű a magból származik. Rendellenességekkel alig találkozunk Galenusnál, így azok keletkezéséről sem ír.