Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

volt akkor, amikor szembeszáll a betegség „ontológikus" misztikus felfogásával, másszóval azzal a nézettel, mely szerint a betegség mint olyan „kész állapotban" megszállja a „szervezetet". Virchow azonban a másik végletbe csúszik át. 1869-ben egyik beszédében ezzel kapcsolatban az alábbi kijelentést tette: „...vannak akik legelőször azt állították, hogy az, amit mi ténylegesen mint betegséget látunk, amit észlelünk a betegágynál, az harc lenne a test és az idegen között, az idegen substancia, az idegen organizmus, a testbe behatolt idegen lény között. Ez szép kép, de látjuk, hogy ez nem természettudományos kifejezés". (Uo. 90. old.) ,,. . . ez nagyon szép kép ... de látjuk-e mi a harcoló betegségeket, vagy látjuk-e mi a harcoló testet?" (Uo. 90. old.) Miután így „elhárította" a külső környezeti behatások szerepet, azzal folytatja, hogy: ,,a betegség abban a pillanatban kezdődik, amikor a regulációs berendezés nem elegendő ahhoz, hogy a zavarokat elhárítsa, nem az abronmáüs körülmények között (levő) élet, nem a zavar, mint olyan hozza létre a betegséget, ellenkezőleg a betegség a regulatoricus apparátus elégtelenségével kezdődik". (Uo. 93. old.) Virchownak igaza van annyiban, hogy felhívja a figyelmet a szervezet regulációs funkciójára. A baj csupán az, hogy ezt a fontos tényezőt változatlan, immanens tulajdonságnak tekinti és nem úgy, mint olyan funkciót, amely maga is a biológiai és társadalmi fejlődés eredménye és aktuálisan is a biológiai és elsősorban a társadalmi környezet függvénye. Virchow a fenti gondolatokat azzal a következtetéssel zárja le, hogy a sejtek feladata a regulációs tevékenység, belőlük indul ki a gyógyulás, őket érik a zavarok (uo.). Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Virchow nem értékelte kellőképpen a mikrobiológia eredményeit és, hogy viszonya Robert Kochhal hűvös, Semmelweissel szemben pedig kifejezetten ellentétes volt. „Aki meg akarja érteni (a tuberkulosist. F. L.), annak valamivel többet kell tudnia, mint a bacilusokat megfesteni, sőt a bacilus (Koch) oly kevéssé vitte előre a megértést - írja Virchow -, hogy a legrövidebb határidőn belül újra elérkeztek a prediszpozíció és az immunitás vizsgálatához." (Roenheim: Virchow, T55. old.) Persze a prediszpozíció nem elhanyagolandó tényező. De a prell