Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

az omnis cellula e cellula tételt". (Einheits-Bestr. 27. oldalon idézi: Arch. f. Path, anath. 1955. februári száma.) Ezen következtetés - magyarázza Virchow, elősegítette a kórbonctani kutatások eredményeit, amelyek a szabad blasztémából való sejtképződés feltételezésének ellentmondottak és nem kedveztek a sejtfejlődés „megszakításos" felfogásának (uo. 27. old.), más szóval elveti Schleiden és Schwann nézetét, amely szerint sejt nemcsak a megszakíthatatlan sajtosztódás eredményeképpen, hanem de novo is keletkezhet. Ha az olvasó tovább lapoz, a 40. oldalon meglepődve olvassa a fenti idézetnek ellentmondó sorokat. ,,A petesejt azokból az anyagokból jön létre, amelyek az anya véréből származnak: az anya egyik, ideggel ellátott szervében képződik" . . . sőt tovább megy és a szervezet egységének gondolata felé tesz lépést, amikor kijelenti, hogy végsősorban az „általános törvény", az anyai testnek „imanens mozgása" az elhatározó, hiszen „a vér és idegnélküli állapotokban és növényekben ez váltja ki a sejtképződést" (uo. 40. old.). Tehát azon elv felé tájékozódik, hogy a petesejt képzésében a szervezet totalitása részt vesz. Ugyanebben a kiadásban azonban a legtöbb idevonatkozó megállapítás már elég világosan körvonalazza azt a tanítást, amit Haeckel „sejtdogmának" nevez. A sejtelmélet ugyanis - írja Haeckel - egyesek kezében sejtdogmává alakult. . . „A legtekintélyesebb tankönyvekbe is behatol és amely ellen harcolnunk kell" - ez a dogma - „a következő tételekben foglalható össze: 1. a maggal bíró sejt, az általános elemi szervezet; az összes élőlények vagy egysejtűek, vagy sok sejtből vagy szövetből vannak összetéve; 2. ez az elemi szervezet legalábbis két különböző szervből (helyesebben szervecskéből) áll: a belső sejtmagból és a külső sejttestből; 3. e két sejtszerv anyagai a sejtmag fonalas plazmája és a sejttest plazmája sohasem egynemű test, hanem rendesen »szervezve« van és több vegyileg és bonctanilag különböző »elemi alkatrészekből van összetéve; 4. a plazma (vagy protoplazma) tehát alaktani, nem vegytani fogalom; 5. minden sejt csak egy anyasejtből keletkezik éppúgy, mint minden sejtmag csak egy anyagmagból (omnis cellula e cellula omnis nucleus e nucleo)." (Az élet csodái 228. oldal, I.)