Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Dr. Szőkefalvy Nagy Zoltán: Winterl Jakab, a pesti orvoskar első kémiatanára
tontos előállítási alapanyagából, a kőszénből kiindulva dolgozta ki a berlini kék szintézisét. Lényeges felismerése volt, hogy a kőszén nem elemi, hanem összetett test. Eljárását azonban sem a fejletlen hazai ipar, sem a Magyarországról jött újításokkal szemben ellenséges osztrák ipar nem vette át, s az egyik, Winterlről szóló nekrológban is csak ezt olvashatjuk: „Hazánkban mostani helyheztetésére nézve igen nagy hasznú lehetne a' festékeknek az Ásványokból való készítéséről tett felfödözése. Kár, hogy ezen nagy Lelkű Férfiúnak igyekezetei bő költségbeli segedelmet nem nyerhettek!" 1 " 5 Nagyon sokat tett hazánk természeti kincseinek megismeréséért, elsősorban azokért, amelyek a gyógyászatban felhasználhatók. Nagy érdeklődéssel fordult elsősorban a gyógyvizek felé. Több hazai ásványvíz elemzésével járult hozzá az ország gyógyvízkincsének felfedezéséhez. Emellett kidolgozott egy részletes eljárást az ásványvizek kémiai elemzésére vonatkozóan, melynek szövege 1781-ben látott nyomdafestéket. 3 Az általa ajánlott módszer nem vált általánossá, minthogy közben elterjedt hazánkban is a kémiai analitikának ma is alapjait képező Bergman-féle elemzési rendszer, így az igen nagy szorgalommal és munkával összeállított elemzőkönyv alapján csak nagyon kevesen dolgoztak. Különben is a Winterl-féle könyv a flogiszton-elmélet korában, tehát flogisztikus felfogásban készült, így a Stahl-féle elmélet megdöntésével együtt elavulttá váltak mindazok a művek, amelyek ezt a szemléletet tükrözték. Ez is nagyban hozzájárult e mű mellőzéséhez. Megvizsgálta néhány alföldi tó vizét is, s minden valószínűség szerint övé azon felismerés érdeme, hogy a szikes tavak vize szódát tartalmaz, még tisztább fajtát, mint amit drága pénzért külföldről hoztak be a gyógyszerek előállításához. 5 Igaz, hogy előtte már többen - így Torkos János és Hatvani István is - megállapították, hogy az alföldi kivirágzások anyaga megegyezik azzal a vegyi anyaggal, amit külföldről mint szódát hozunk be. Megállapításaik azonban nem váltak közismertre, s főleg nem váltak általánosan elfogadottakká. Ezen felül pedig a legnagyobb szóda-forrást, a szikes tavak vizét az említettek nem vizsgálták, ez a szerep tehát Winterire várt.
