Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Magyari-Kossa Gyula: Adatok Hatvani István életéhez

az Úr Isten nagy bánattal illetvén bennünket a kis Antal halála által; így nem elébb, hanem 18 novembr. adódott férjhez és 19. vitetődött Kecskemétre ahol a gymnásiumban professor volt és később debrcczeni professor leve. * 1755. megajándékozott az Ür Isten bennünket die 28 április reggel 3 fertály lévén egy órára egy férfi gyermekkel, ez volt vasárnap éjszakáján hétfőre virradóra. D. 2-a Mai. Megkereszteltetett a kis templomban Tiszt. Debretzeni János úr által és vett nevet, ott mint tőlünk neveztetett Sámuelnak. Keresztatyjai voltának Tiszt. Makiári János úr pred. Tekint. Domokos Lajos nótárius úr, Nemzetes Osváth János fiscális úr. A keresztvízre tartotta Tek. Kenessy Kata asszony - Domokos Lajosné asszonyom. Az Űr előtt legyen a gyermek és nevelje őtet s tartsa meg, éltesse. Amen. Megjegyzem Hatvani Sámuel fiamrul, hogy d. 24. apr. Sz. György napján négyszer fogta az anyját a szülés, de fájdalmai elmúltak estvére és így várakozott pénteken, szombaton, vasárnap cstvéli nyolczadfél óráig. Ekkor kezdett aztán igyekezni újonnan és megadta az Úr, de az anyja mikor meglett egy kevéssé elájult, Samunak pedig szemei be voltának dagadva, úgy hogy másnap is nehezen nyitotta ki a szeme héjjait. Die 2-a Mai Tiszt. Tatai Ferencz úr Ordinarius lévén a nagy templomban de keze fájdalma miatt nem szolgái hatván, el kellett vinni a kis templomba mivel pedig későn tudtam meg, az keresztatyáknak harangozás alatt adtam hírt, hogy a más templomba menjenek, úgy hogy Domokos Lajos úrt a nagy templombul hívták ki, mivel már akkor bement volt. A kis templomban nem vigyázván a kántor, mindjárt a prédikálás után reá kezdte az éneket, úgy hogy a keresztanyja míg egy vers éneklődött úgy tartotta juxta locum baptisterii. Megkereszteltetvén a gyermek, ismét úgy mondott még egy verset a kántor, és így ment véghez az isteni tisztelet. Az Úr Isten fordítsa cl a gonoszt és legyen a gyermeknek oltalma. Die i-a jan. 1757. Maris, Julis, Samu mind hólyagos himlőben kínlódtak. Mariska elől, Samu azután, Julis pedig utoljára himlő-