Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége
sággal ízekre szedi szét a himlőoltás ellen felhozott ellenvetéseket, könyvének leghaladóbb vonásai közé tartozik. A tudományos igényességnek megfelelő racionalista szellem, amely az egész fejezeten érezhető, különös meggyőző erőt és tekintélyt biztosított könyve eme részének. Ebben a fejezetben Váradi mintegy összefoglalja az előzőkben kifejtett igazságokat, s kiszélesíti azt az utat, amelyet a himlőelleni oltással szemben tanúsított előítéletek sűrűjében vágott. Erre feltétlenül szükség is volt abban az időben, amikor nemcsak a tömegek egészségügyi nevelése volt rendkívül hiányos, hanem szervezett csoportok küzdöttek a himlőoltás ellen, s Európát valósággal elárasztották a védőoltást kigúnyoló karikatúrákkal és röplapokkal. Az ellenérvek katekizmus formájában történő cáfolata bátor kiállás volt, s egyben új vonása is a jenneri módszer mellett megnyilatkozó orvosi irodalomnak. A himlőoltásról szóló művével kapcsolatban két kérdés merül fel, amelyekre válaszolnunk kell: 1. Hogyan tudhatta Váradi, ez a vékonypénzű orvostanhallgató biztosítani az elég terjedelmes könyv kiadási költségeit; 2. Vajon besorozhatjuk könyvét az erdélyi magyar orvosi irodalom termékei közé? Az első kérdés annál indokoltabb, mivel a könyv nem tartalmazza az előfizetők névsorát, akik előjegyzésükkel a könyv megjelenését lehetővé tették volna. Ha a könyv nyomtatási költségeit az előfizetők fedezték volna, akkor Váradi feltétlenül kötelességének érezte volna azok névsorának közzétételét, amint azt Beer „Gondviselés az egésséges és gyenge szemekre" című könyvének magyar kiadása alkalmával tette. „A tehén himlő avagy a vaktzina" terjesztése érdekében közzétett hirdető jellegű cikkeiből is csak. arra következtethetünk, hogy Váradi nem előfizetési úton biztosította a könyv megjelenését. 38 A kérdésre a „Végrendelet" adja meg a választ, amelyben Váradi a következőket írja: „A köz jó iránti érzetemből magyarázható az, hogy Bétsben létemben a tehén himlő természetéről és terjesztése módjáról midőn a hólyagos himlő Erdélyben rettenetesen öldökölt, költsön pénzzel terjedelmes, az egészet kimerítő munkát nyomtattam ki." 39 „A tehén himlő avagy vaktzina" bevezetésében utalást találunk arra nézve is, hogy ki előlegezte Váradinak a nyomdai költségeket:
