Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége

az a véleményem, hogy a fejezetek puszta felsorolásából is átfogó képet nyerhetünk a mü jelentőségéről: Első szakasz. A tehén himlő fel tanálásának és cl terjedésének histGriája. Második szakasz. A vaktzina eredetéről. Harmadik szakasz. A valóságos és fattyú vaktzináról. Negyedik szakasz. A vaktzinálás különböző módjairól. Ötödik szakasz. A vaktzina jelentőségeiről. Woodwillc külömb-féle próba tételeiről. Hatodik szakasz. A másod vaktzináról. Hetedik, szakasz. A vaktzina ragadó-é? Nyoltzadik szakasz. Lehet-é valakinek egyszernél többször vaktzinája? Kilentzedik szakasz- A hólyagos himlő után lehet-é valakinek vaktzinája? Tizedik szakasz- Lehet-é minden időben vaktzinálni? Tizenegygyedik szakasz- Gyenge, beteges gyermekekbe, egésségtelen emberekbe, idő töltöttekbe bé lehet-é oltani a tehén himlőt? T izénket tödik szakasz. A vaktzina kíván-é valami orvosságot? Tizenharmadik szakasz. A valóságos vaktzinát a fattyutól meg különböztető jelek. Tizennegyedik szakasz. A vaktzina hidegségéről. Tizenötödik szakasz. Hányadik napon kell a vaktzina matériát venni? Tizenhetedik szakasz. Intés a szülékhez. Tizennyóltzadik szakasz. Elegyes jegyzések. Tizen kilentzedik szakasz. A nevezetesebb ellenvetéseknek meg fejtése. Huszodik szakasz. Egy pár levél Erdélyből. Huszonegygyedik szakasz. Egy néhány példák tulajdon tapasztalásaimból. Az orvostörténelem szempontjából főképpen a bevezetés és az I. fejezet érdemel különösebb figyelmet. Ez a két rész a könyv 4?. oldalát foglalja el, s így terjedelme tekintetében is a legszámottevőbb. Itt tárgyalja Váradi a varioláció problémáját, majd áttér