Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége

majd 1817-ben Alsó-Fehér megye orvosa lett. Ez utóbbi munkakörben addig Vásárhelyi Sámuel tevékenykedett.

10 Míg pontosan tudjuk azt az évet, amikor a megyei orvosi állást elfoglalta, valamint nyugalomba vonulásának évét is (1848), nem tudjuk, mikor iktatták be Enyed város orvosi tisztébe. Végrendeletében olvashatjuk, hogy 1855-bcn még városi orvos volt. Csak 1857. november 30-án bekövetkezett halála vetett véget városi orvosi tevékenységének. Szinnyei József azt írja róla, hogy „Hat évi bécsi tartózkodás után visszatért Nagy-Enyedre, hol 32 évig folytatott orvosi gyakorlatot".

11 Ha elfogadnánk Szinnyei adatait, arra a következtetésre jutnánk, hogy Váradi 1825-ben kezdte meg Enyeden orvosi gyakorlatát, ami viszont szöges ellentétben van saját vallomásával, amely szerint már 1817-ben Alsó-Fehér megye orvosa lett, enyedi állandó székhellyel. Nem lehetetlen, noha eddig nincsenek erre vonatkozó ténybeli adataink, hogy Váradi orvosi pályafutását nem is Enyeden kezdte, hanem Marosvásárhelyen, ahol egykor középiskolai tanulmányait folytatta. Ez utóbbi feltevést látszik igazolni Wurzbach, aki két Váradiról beszél, akik közül az egyik a XIX. század első felének elején Marosvásárhelyen, a másik néhány évtizeddel később Enyeden tevékenykedett volna.

12 Wurzbach úgy tudta, hogy ez utóbbi Váradi az elsőnek a fia volt. Természetesen Wurzbach tévedett, mivel csak egy Váradi Sámuel létezett, akinek viszont gyermekei nem voltak. Wurzbach téves értesüléséből azonban arra a lehetőségre is gondolhatunk, hogy Váradi, mielőtt véglegesen Enyeden telepedett volna le, előbb talán Marosvásárhelyen próbálkozott gyökeret ereszteni. De - amint már említettük - ténybeli bizonyítékaink erre vonatkozólag mindeddig nincsenek. Váradi Enyeden kifejtett orvosi és társadalmi tevékenységéről nem sokat tudunk. A városi irattár, amely az 1849. évi tűzvész alkalmával súlyos károkat szenvedett, nem pótolja ez irányú ismereteink hiányát. Terjedelmes végrendelete tartalmaz ugyan több személyi vonatkozású részt, de ezek sem tekinthetők kielégítőknek. Amit az 1848-as forradalmat megelőző időszakról sikerült megtudnunk, az az 1831. évi kolerajárványra, a Polgári Kaszinó 1833-ban történt megalapítására, valamint azokra az indokokra