Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Adattár - Adatok Flór Ferenc életrajzához (Dr. Varga Lajos)

goknak, amelyek a következő kérdéseket dolgozták ki: Az orvosrendőri es ezzel együtt a kéjelgési ügy szabályozása (1877); Az erdélyi hólyagos himlőjárvány leküzdése (1883). Több, a tanács által kiküldött bizottság tagjaként a következő kérdések kidolgozásában vett részt: az egészségügyi törvényjavaslattervezet (I. munkaköri csoport, 1869); az erdélyi diftériajárvány leküzdése (a tervezetben szerepelt: szükségkórházak felállítása, megfelelő számú orvos alkalmazása stb. 1873); az „Addimentum ad pharmacopoeam hungaricam" öszszeállítása (1882); a fővárosi vízvezeték közegészségügyi hiányosságainak megszüntetése (1882). Már ezt megelőzőleg is, 1877-ben indítványozta, hogy a tanács hívja fel a belügyminiszter figyelmét azokra a közegészségügyi veszélyekre, amelyek a főváros lakosságát fenyegetik a tisztítatlan ivóvízzel való ellátás miatt. A tanács képviseletében résztvett 1883-tól még egy ideig annak az egészségügyi csoportnak a szervező munkájában is, amelyik az 1885-i országos egészségügyi kiállítást készítette elő. Ebből a rövid vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy Bókai az országos közegészségi tanács egyik leglelkesebb és legtevékenyebb tagjaként él emlékezetünkben. FORRÁS: Orvosi Hetilap. 1902^ 41. sz. 662-663. old. Magyar Országos Levéltár B. M. cln.-I. B.-228. Részletek a magyar közegészségügy történetéből, különös tekintettel az országos közegészségi tanács megszervezésére és első negyedszázados működésére. Doktori értekezés. Dr. Varga LajosAdatok Flór Ferenc életrajzához Az 1848-as foradalom bukása után a csaták és a politikai élet hőseit üldözőbe vették. Voltak, akikre mindjárt sor került, voltak, akikre csak később. Balassa Jánost az Űj-épületbe zárták. Kéthónapi fogság után engedték szabadon, és csak 1851-ben helyezték vissza véglegesen állásába. Schoepf-Merei Ágostonnak már 1849 júliusában menekülnie kellett. Angliában telepedett le és soha nem látta viszont hazáját. Csatáry (Grósz) Lajos Törökországba menekült. Török katonai szolgálatba állt. 1852-ben térhetett vissza. Korányi Frigyest 1852-ben Bécsből kiutasították. Nagykállóba internálták, 12 esztendő elteltével engedték csak meg a Pestre való feljövetelét. Lumniczer Sándort minden állásától megfosztották. Hosszú évekig magángyakorlatra kényszerítették. Markusovszky Lajost Klagenfurtba vitték, minden állásától megfosztották. Visszatérte után még hosszú ideig nem vállalhatott hivatalos állást. Flór Ferenc, a főváros későbbi tisztifőorvosa és a Rókus kórház igazgatója