Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

prof. dr. Kováts Ferenc: Jean Fernel hatása a gümőkór magyarországi irodalmára

Béla kiadásában 1942-ben megjelent ismeretlen szerzőjű első magyar orvosi könyv. A hatalmas mű, melynek kézirata a marosvásárhelyi Teleki Tékában van, felöleli az egész általános orvosi tudományt. Elveszett a mű címlapja, írójának neve és bevezetése. Varjas a munka eredetét 1570-re teszi, gyanítja, hogy szerzője Lentsés György, aki Báthory udvarában élt. Alföldi Rezső azonban - ugyancsak a Teleki Tékában - felfedezte az eredeti kódex 1754-ből való másolatát, amelyet gróf Rhédei Zsigmond íratott le „Wesselényi Kata asszony kedves élete párjával". A másolatból kiderül, hogy a mű címe: Ars medica az az oly könyv, mellyben minden-féle nyavallyák ellen (melyek szoktanak történni az emberi testben) sok hasznos és gyakorta megpróbált orvosságok találtatnak. Mellyet először összve szedegetett Tudós embereknek Observatiojokból Lentsés György Waradon 1610 esztendő: 26 Maii" Ugyancsak Alföldi Rezső állapította meg azt is, hogy Lentsés György „cédulázott", a „tudós emberek" írásait kijegyzetelte, és azt írta le a végleges szövegbe. Egyes cédulák kimaradtak, ezeket azután beragasztotta a megfelelő helyekre. Munkája évtizedekig tarthatott s az 1610. év a befejezés esztendeje. Ez még a nyomtatott könyveknél is előfordult abban az időben. Weker hatalmas munkájának előszava 1576-ról keltezett, de a kéziratot csak 1610-ben fejezték be. Lentsés György szorgalmas, jó kritikájú, értelmesen orvoskodó ember volt. Mint főszakácsot tartják nyilván, aki Báthory Kristóf menyasszony lányát kísérte a lengyel király udvarába. Etikai érzése rendkívül magas, kitűnik ez a kirurgusokról írt véleményéből is, amelyben bátran síkraszáll mellettük. Mert amíg szerinte az orvos eszével, a kirurgus kezével dolgozik. A kettő kiegészíti egymást, ami a beteg érdekének megfelel. Abban az időben a sebész-borbély igen lenézett foglalkozás volt. Utalok erre vonatkozólag Magyary Kossá műveire. De ezen nem csodálkozhatunk: még I. Ferenc József sem adott orvosnak kamarásságot, mert szerinte: aki egy aranyért másnak az ánuszába nyúl, nem lehet gáncs nélküli lovag!