Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története
sem törődik, amely ki van szolgáltatva mindenféle esetlegességnek, amelynek helyzete, megélhetése egészen bizonytalan, mi oka lehet ennek az osztálynak, hogy gondoljon a holnapra, hogy „szolid" életet éljen és a pillanat örömét feláldozza valami távolabbi élvezetért, amely éppen az ő számára örökösen ingadozó, hánytvetetí helyzetében nagyon is kétséges?" 45 / b A szeszesitalok fogyasztásának növekedésében jelentős szerepe van az államérdekeltségnek is, mely az italmérési jog 1888-as törvényében nyer kifejezést. Eddig ugyanis a regálé rendszer révén a feudális maradványok késői továbbéléseként az ital mérési engedély és annak bevételi járuléka a földesurat illeti, vagy ri'kább esetben a városokat. Ha pl. egy községben 20 földesúr volt, ugyanennyi korcsmát lehetett fenntartani. Az új törvény ezt a jogot kizárólag az állam hatáskörébe utalta. Viszont az állam bőkezűen kárpótolta a földbirtokosokat, jelentékeny „kártérítést" fizetve nekik a törvény életbelépte után. A törvényről Nagyiványi Fekete Gyula a következőket írta: „Az 1888 : XXV, az 1890 : XXXVI, és az 1892 : XV. t. c. szabályozza az italmérési jogot. E törvények tisztán közönséges pénzügyi intézmények, amelyeknek alapgondolata mentől több jövedelem ivásból való biztosítása az állampénztár részére." 46 Az alkoholizmust elősegítette a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a kismértékben való elárusítóhelyek (nem korcsmák) száma nem korlátozható. Az állam bevételi forrása e törvény után lényegesen emelkedett. Míg a szeszadó 1888-ban 14,86 mill, tett ki, 1892/93-as években 38,83 m.-ra emelkedett, majd a későbbiek folyamán ez az emelkedés még jelentősebb. A 80-as években támadt filoxera-vész igen jelentős pusztítást végzett a szőlőtermelésben, amelynek következtében a bor megdrágult és nem tudott versenyezni az olcsó pálinkával. A 90-es évek elején egy liter sör ára 36 krajcár, egy liter boré 30 kr., míg egy liter pálinka 10 krajcárba került. A kistermelők is jelentékeny mennyiségű pálinkát főztek. Egy parlamenti vita során kiderül, hogy a 70-es évek végén Udvarhely megyében 4002 főzőüst van. A fentiek következtében a 70-es, 80-as években a pálinka egyre nagyobb iramban folytatta hódító útját. Felmerült a kérdés, mit tett a társadalom, az állam a vész le-
